|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Írószövetség nyilatkozata
(OS)
|
1990. március 20., kedd - A Magyar Írószövetség választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a Marosvásárhelyen történt magyarellenes tüntetésekről, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége helyiségének feldúlásáról, a legnagyobb élő magyar írók egyikének, a romániai magyarság tekintélyes vezető személyiségének, Sütő Andrásnak durva bántalmazásáról.
A választmány a magyar írótársadalom egészének nevében is a leghatározottabban leszögezi, hogy a Romániában élő magyarokat lakóhelyükön személyükben és közösségként az emberi jogok teljessége elidegeníthetetlenül megilleti: nyelvük gyakorlásától az egyetemig terjedő anyanyelvi oktatástól és személyi kapcsolataiktól, vallásuk szabad gyakorlásától, gazdasági, nemzeti érdekvédelmi szerveik létrehozatalától és szabad működtetésétől, anyanyelvi és szabad tömegtájékoztatási eszközeik fenntartásától, kulturális autonómiájuktól senki meg nem foszthatja. E jog nem kiváltság: az emberi jogok chartájában és a helsinki egyezményekben leszögezett alapelv, amely minden ország, közöttük Magyarország nemzeti kisebbségeit egyaránt megilleti.
A magyar írótársadalom tisztában van az Erdélyben fellángolt kisebbségellenes gyűlölet gyökereivel és múltjával, mint ahogyan tisztában van azzal is, hogy ebben az indulatban a forradalmát a Romániában élő magyarokkal együtt hősiesen megvívó román nép többsége nem osztozik, amint azt a kolozsvári magyar-román sorsközösséget is éltető tüntetések is bizonyítják. Éppen ezért különösen aggályosnak tartja, hogy a helyi hatóságok nem adták meg a marosvásárhelyi magyaroknak és szervezeteiknek az ország minden polgárának járó védelmet, s hagyták, hogy a magyarellenes gyűlölet idáig fajuljon.
A magyar írótársadalom, mint eddig is, ezután is kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar-román jóviszonynak, s e jóviszony kérdését a két nép sorsközössége térségünk békéje kulcskérdésének tekinti. Éppen ezért azzal a kéréssel fordul a román forradalom tüzében megújult baráti román írószövetséghez, hogy vesse latba erkölcsi tekintélyét, politikai súlyát annak érdekében, hogy hasonló atrocitásokra a jövőben ne kerülhessen sor, s hogy a két nép kapcsolatai a forradalom során bámulattal tapasztalt testvéri egyetértésben fejlődjenek a teljes jogegyenlőség és testvéri barátság irányában. Ebbéli erőfeszítésében számíthat a Magyar Írószövetség őszinte támogatására és együttműködésére. (OS)
1990. március 20., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|