|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Bem tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - A Bem térre érkező tömeg
soraiból kiváltak az SZDSZ és a Fidesz csoportjai, mert - mint
képviselőjük közölte: nem hajlandók a Bem-szobor mögötti Demisz-,
Agrárszövetség-, Kereszténydemokrata Néppárt- és Bajcsy-Zsilinszky
Társaság-transzparensek alatt ünnepelni. A Magyar Demokrata Fórum
tagjai ugyancsak elkülönülve, a Bem-szobor háta mögött, az MDF
székháza előtt felsorakozva vettek részt a megemlékezésen.
Az első szónok Gáspár Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében történelmi példák sorát felidézve hangsúlyozta: a mostani tavasz a magyarság feltámadását, egy új országépítés kezdetét hozhatja. Éppen ezért figyelmeztetett arra: napjainkban bűn a haza ügyei iránti közömbösség. Mint mondotta: az új országépítés feladatainak vállalására kötelez mind az 1848-49-es, mind az 1956-os forradalom hőseinek áldozatvállalása, mártírjainak emléke.
Zétényi Zsolt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság főtitkára ugyancsak az elmúlt évtizedek, évszázadok történelmi sorsfordulóira emlékeztette a gyűlés résztvevőit. Kijelentette: a magyarság történelmére mindig is jellemző volt, hogy kétségbeesetten védeni próbálta szabadságát, még ha nálánál sokkalta erősebb ellenféllel is kellett szembeszegülnie. A Rákóczi-szabadságharc, 1848 márciusa, majd 1956 történelmi példáját idézve a szónok rámutatott: hazánk most új aratás előtt áll, s reménéy van arra, hogy 1990 meghozza számára a szabadságot, a függetlenséget, a parlamenti többpártrendszert, az önkormányzatot.
A MISZOT és a Demisz felkérésére az Erdélyből érkezett Szabó András szólt a Bem téren egybegyűltekhez. Az erdélyi Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség alelnöke a romániai magyar fiatalok üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: március 15-e nem válhat pártok parádéjává, hiszen az a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, még ha évtizedeken át csak úgynevezett ,,tűrt,, ünnep lehetett is. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta: Közép-Európában olyan demokráciák építésén kell munkálkodni, amelyekben - Bibó István szavaival - senkinek nem kell félnie. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|