|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Vársétány
|
1990. március 15., csütörtök - Százak részvételével a
Várban, a Tóth Árpád sétányon, a magyar nemzeti lobogó előtt
tartotta március 15-i megemlékezését a Magyar Szocialista
Munkáspárt.
Thürmer Gyula, az MSZMP KB elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: azokhoz a milliókhoz csatlakoznak, akik országszerte a gyárakban, az intézményekben, a földeken, az iskolákban köszöntik közös ünnepünket.
A továbbiakban emlékeztetett arra: - 1848 - nagyszerű történelmi kísérlet volt. A magyar nép saját útját akarta járni, saját eredményeire és értékeire támaszkodva csatlakozni az európai haladáshoz. Elődeink nagyszerű terve akkor nem sikerült, de szándékai ma is tiszta forrásul szolgálnak nekünk a megújult MSZMP-nek, a ma forradalmi pártjának - mondotta. Ezt követően rámutatott: a márciusi forradalom és az azt követő események máig is érvényes üzenete az is, hogy a népnél senki sem lehet bölcsebb. Sem kiemelkedő személyek, sem kormányok, sem politikai pártok. Az elmúlt másfél évszázad számtalan baja származott abból, hogy a nép feje fölött döntöttek. A nép, a nemzet sorsáról csak a nép, s csakis a nép dönthet.
A magyar szellemi élet legkiválóbbjai, a magyar paraszt, a polgár, a még kis számú munkás 1848-ban vállalta a forradalom védelmét, a szabadságküzdelmet. Vállalta, mert hitte: a szabad országban valóban a nép lesz a maga ura. Hisszük, valljuk, hogy a nép, a dolgozók demokratikus kormányásánál ma sincs jobb politikai rendszer. Ne engedjük hát, hogy a nép helyett más döntsön.
1848 mindannyiunk számára kell hogy jelezze: a haladás sokszínű, az igazságot senki sem sajátíthatja ki. A nemzet fejlődéséért együtt kell munkálkodnia a polgárnak, a kereskedőnek, az iparosnak, az értelmiséginek, a parasztnak és a munkásnak. Ki lehet hagyni egyiket, vagy másikat a közös erőfeszítésekből, de ennek a társadalom az egész nemzet szenvedi kárát.
Váltsuk ma valóra március eszméiből mindazt, ami eddig nem sikerült. Most egyedülálló lehetőségünk van erre Az európai változások a haladásra ösztönöznek bennünket. Teremtsük meg a nép demokratikus kormányzását Legyen mindenkinek hazánkban munkája, tisztességes megélhetése Éljen mindenki szabadságban és biztonságban - mondta végezetül a szónok.
Ezt követően a résztvevők átvonultak Kossuth és Táncsics egykori várbeli börtönéhez, és ott megkoszorúzták az emléktáblákat. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|