|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e - 1990 - Monok (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Több ezren gyűltek össze
csütörtökön Kossuth Lajos szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Monokon, hogy megünnepeljék az 1948-49-es szabadságharc
évfordulóját. A Kossuth-szobor előtt lezajlott ünnepi gyűlés szónoka
Németh Miklós miniszterelnök volt.
Többek között arról beszélt, hogy hosszú évtizedek óta most először talán jogos a remény: nemcsak Magyarországon, hanem a környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban is nemzeti színű kokárdát viselhet, szabadon énekelheti nemzeti imáinkat - a Himnuszt és a Szózatot - az 1848-49 máig ható tanulságaira, a szívükben őrzött hőseire emlékező magyarság.
A szónok a továbbiakban, a sok évtized során az egyetemes magyarság ünnepévé nemesedett nap alkalmából, a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként testvéri szeretettel köszöntötte a Kárpát-medencében és a világ bármely más zugában élő magyarokat.
Rámutatott: ez az ünnep a mindenkori hivatalos Magyarországon nehezen találta meg a méltó helyét. Népi hagyományként viszont túlélt minden megpróbáltatást, mindig, minden körülmények között legnagyobb nemzeti ünnepünknek számított. Csakknem másfél évszázad távlatából ma is töretlen erővel sugározza azt a fő tanulságát, hogy csak az ellentéteket félretéve, együtt, összefogva tudunk előbbre jutni.
,,A mi harcunkban Európa szabadságának harca vívatott,, - írta annakidején Kossuth, s ma szinte magától kínálkozik a történelmi párhuzam 1848 március idusa, s a hazánkban zajló demokratikus megújulási folyamat között. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindazok a korszakos változások, amelyek 1988 májusával vették kezdetüket e honban - a pártállam lebontása, a vasfüggöny felhúzása, az emberi jogok, a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok érvényesülésének kiteljesítése, a többpártrendszer bevezetése, s demokratikus jogállam kiépítése - jelentőségében és hatásában messze túlmutat hazánk határain. Joggal állítható, hogy a közép-kelet-európai térségben végbemenő demokratikus megújulás élvonalában haladunk. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|