Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - Szűrös Mátyás beszéde (13. rész)


Az öt esztendős munkaprogramot ezzel lezárván az Országgyűlés
ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi beszédében
hangsúlyozta:

    - Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét
igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a
progresszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet
játszik Közép-Európa politikai arculatának megváltoztatásában, a
demokratizálódás jegyében.

    - 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra
felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Csak a valóban nagy és
történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisugárzása -
szögezte le. - Eszméi az időtől nem fakultak, s az akkori ifjak
lendülete akár a miénk is lehetne - bár a miénk lenne. Ez az ünnep
mindenkor a nemzeti összefogás példájára, a hősi erőfeszítés
élményére, a haladás élvonalába rugaszkodás esélyeire emlékeztetett.
Ezért volt, hogy március 15-ét szívében őrizte a nép, s próbálta
kisajátítani a mindenkori hatalom; ezért is volt, hogy a különböző
korok és rendszerek elfogultan és önkényesen bántak 1848 márciusának
nagyjaival; egyszer Petőfi, máskor Deák vált példává Kossuth és
Széchenyi neve mellett. Márpedig ők bármennyire másként akartak,
együtt váltak egésszé - emlékeztetett Szűrös Mátyás, utalva arra,
hogy múlt századi történelmünknek éppúgy nagyszerű értéke Eötvös
liberális alkotmányossága, nemzetiségi progressziója, mint Deák
politikai kultúrája, nagyfokú rugalmassága és pontos
helyzetfelismerése, vagy Petőfi forradalmisága, Kossuth polgári
radikalizmusa, Széchenyi gazdasági éleslátása és az emlékezet által
oly mostohán kezelt Batthyány Lajos törvénytisztelete és
szervezőképessége. Ma sincs ez másként, nincs egy és kizárólagos
igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva
haladás híveire, a nagyívű látomásokra és a józan, szakszerű
tárgyilagosságra: ez így alkot egységes egészet - állapította meg.

    A továbbiakban részletesen elemezte azokat a történelmi
folyamatokat, amelyek a forradalom kirobbanásához vezettek, majd a
szabadságharc máig ható mondanivalóját hangsúlyozta.

    - Nemzetünk sok százados kitörési kísérleteinek tapasztalatai
arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan
nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte
országnak és a benne élőknek. (folyt.köv.)



1990. március 14., szerda 17:17


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD