|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (7. rész)
|
A harmadik napirend pont keretében a tizenkét párt képviselői arról tárgyaltak: miként készüljenek fel a választások utáni helyzetre. A pártok képviselői közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy számos fontos kérdésre az alkotmány nem ad választ. Így könnyen előfordulhat, hogy az új Parlament hónapokig működésképtelen lesz. Ezért elhangzott egy olyan javaslat, hogy a tizenkét párt rendezzen tanácskozást, vagy hozzon létre egy bizottságot, amely előkészíti a legfontosabb kérdésekben kötendő megállapodást. Abban kellene megállapodniuk, hogy például az ideiglenes köztársasági elnök - ha egyik párt sem szerez abszolút többséget - a választás után melyik pártot kérje fel kormányalakításra; miként alakuljon az új Parlament ügyrendje, milyen parlamenti bizottságokra van szükség, az átmenet idején hogyan működjön az ügyvezető kormány. A javaslat szerint a pártoknak a megállapodást önkéntesen kellene betartani. A vitában azonban nem minden párt értett egyet a javaslattal.
Az utolsó napirendi pont keretében a nemzeti médiákról tanácskoztak a pártok képviselői. Arról vitatkoztak, vajon szükség van-e a televiziót felügyelő kuratóriumra, annak munkájába bevonják-e a még a kivülálló pártok képviselőit is, vagy jobb lenne, ha megszünne ez a szervezet. A pártok egy része szorgalmazta, hogy a megyei lapok a megyei választási kampánybizottságokból alakuló felügyelő testületek irányítása alá kerüljenek. Többen szorgalmazták: a jelenlegi kormány már ne oldja fel a televiziós és a rádiós frekvencia moratóriumot. Németh Miklós miniszterelnök a további viták elkerülése végett bejelentette: a kormány továbbra is fenntartja a frekvencia moratóriumot, s bár külföldi cégekkel, befektetőkkel tárgyalások folynak rádió, illetve tv-állomások létesítéséről, ez ügyben a választások utáni új kormány fog dönteni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a nemzeti médiákat, így a Magyar Televiziót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát helyezzék a Parlament ellenőrzése alá.
Mivel a negyedik napirendi pontban tárgyaltakról a vita során sem közeledtek a pártok eltérő álláspontjai, így nem sikerült a nemzeti médiák kérdésében konszenzust kialakítani. Az érdemi vita befejeztével összeültek a pártok szakértői, hogy megszövegezzék az első három napirendi pontként tárgyalt kérdésekben született közös álláspontot. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|