|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. február 27., kedd - Időnként parázs vita, már-már
pártharcok jellemezték a parlamenti ülésszak első munkanapját,
elsősorban a nemzetiségek országgyűlési képviseletét és a
köztársasági elnök választását illetően. Mint az várható volt, a
kisebbségek parlamenti képviseletét több kérdésben eltérően ítélték
meg az érintettek, és a jelenlegi törvényalkotók. Például a magyar
zsidó közösségnek az a része, amelyik nemzetiségnek vallja magát, a
kisebbségi törvény révén kíván mandátumhoz jutni, ugyanakkor a
vallási alapon állók is képviseltetni kívánják magukat a T. Házban,
mégpedig a felekezetek sorában.
Szó szót követett az ülésteremben Király Zoltán indítványáról, amely a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának kimondását javasolta. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) viszont határozottan ellenezte, hogy ez a Parlament döntsön a kérdésről. Karvalits Ferenc szerint, ha most dönt erről az Országgyűlés, elveszíti utolsó esélyét, hogy emelt fővel távozzon, ha egyszer ősszel a képviselők már döntöttek a kérdésben, most ne változtassák meg véleményüket - mondotta. A vitában - bár csak közvetve érintette a napirendet - érvek, ellenérvek csaptak össze a közvéleménykutatások választási esélyeket latolgató adatai körül is.
A Parlament - amely 80 százalékos képviselői részvétellel jelenlegi összetételében utoljára ült össze törvényt hozni - első munkanapján az előző ülésről áthúzódó családjogi törvényt fogadta el, és döntött a családi pótlékok kérdésében is. Eszerint a pótlék ezentúl alanyi jogon jár a gyermek 20 éves koráig. Egy gyerek után 1770, kettő után 2070, három és több gyermek után pedig egyenként 2200 forintot folyósítanak, az egyedülálló szülőknek valamivel többet. A családi pótlékban részesülők köre 80-90 ezerrel bővül.
Az ülésszak második, szerdai napján folytatódik a Glatz Ferenc művelődési miniszter által kedden kora este beterjesztett oktatási törvénymódosítás feletti vita, továbbá várhatóan döntenek majd azokról a törvénymódosításokról és javaslatokról is, amelyeket az első munkanapon megvitattak ugyan, de végleges állásfoglalást nem hoztak azokról, így például a Magyar Néphadsereg névváltoztatásáról Magyar Honvédségre. (MTI)
1990. február 27., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|