|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi
bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként
magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke
elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati
intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a
társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás
egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő
adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év
végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13
ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A
kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas
arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében.
Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére.
Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el. Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Rednágel Jenő mezőgazdasági miniszterhelyettes és Nagy István pénzügyminiszter-helyettes érvekkel támasztotta alá, hogy a jugoszláviai konstrukció mind a résztvevő mezőgazdasági üzemeknek, mind a népgazdaságnak kedvező. Ha a Jugoszláviában feldolgozott cukorra is kivetnék a 80 százalékos vámot - amit az interpelláló képviselő követel -, akkor 40-50 ezer tonnányi cukor hiányozna a hazai ellátásból. A pénzügyminiszter-helyettes hozzátette: az a 300-400 millió forintnyi vám, amely így keletkezne, ,,megölné,, a különben hasznos konstrukciót. A mezőgazdasági miniszterhelyettes kompromisszumot ajánlott, amelyet Kovács András nem fogadott el. A bizottság tagjai közül senki sem támogatta az interpelláló képviselőt, ám ennek ellenére a téma újból az Országgyűlés plénuma elé kerül.
Ezután újabb napirendi pont tárgyalását kezdte meg a bizottság. Mátrai Lajos, az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség vezetője megdöbbentő adatokat tárt a képviselők elé. Előrebocsátotta: a tavalyi vizsgálatok eredményei meglehetősen későn készülhettek el, mivel a szervezetnél nehézkes a nyilvántartás. Az elmúlt évben összesen 22.500 ellenőrzést végeztek, s az esetek több mint egyharmadánál találtak szabálytalanságot. A vendéglátásban ennél jóval nagyobb, 46 százalék volt ez az arány. Egyértelmű tapasztalat, hogy az áruk minősége nem javult. Az élelmiszer-kereskedelemben a vizsgált üzletek 30 százalékában fordult elő, hogy lejárt fogyaszthatósági határidejű termékeket értékesítettek. Gyakori, hogy hamis méréssel, számolással kívántak többletjövedelemre szert tenni a bolti dolgozók. A próbavásárlások adatai szerint az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban az egy kifogásolt tételre jutó vásárlói megkárosítás összege 50 százalékkal magasabb az előző évinél. Tűrhetetlen, hogy például a hús és húskészítmények árusítása során átlagosan 13,50 forinttal károsították meg a vevőket. Egyre gyakoribb tapasztalat az is, hogy különböző ömlesztett áruféleségeknél, valamint a kenyérnél nem egy kilogramm az egy kilogramm, hanem jóval kevesebb. (folyt. köv.)
1990. február 21., szerda 17:53
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Változatlanul magas az iparilag szakszerűtlenül megmunkált tőkehúsok aránya, amelyet a kereskedelem gyakran kényszerből vesz át, s a veszteség elkerülése érdekében tudatosan rossz húsbontással, azaz a vásárlók megkárosításával ellensúlyoz. A főfelügyelőség vezetője egy mellbevágó adattal is szolgált: a félsertések szabálytalan bontása révén csaknem 1,6 milliárd forinttal károsították meg a fogyasztókat. Az előadó kritikusnak minősítette a kistelepülések és a peremkerületek ellátását. A kereskedők számára nem kifizetődő ez a tevékenység, s fennáll a veszélye az ottani boltok tömeges bezárásának.
A vitában résztevő képviselők véleménye szerint a felsorolt és az írásos előterjesztésben további adatokkal alátámasztott kedvezőtlen jelenségek miatt egyre növekszik a vásárlók kiszolgáltatottsága. Többen is úgy vélték, szükség van a fogyasztóvédelmi törvény mielőbbi megalkotására, valamint arra, hogy a fogyasztók ismerjék a jogaikat, és élni is tudjanak ezekkel. Elhangzott az is: hozzák nyilvánosságra azoknak az üzleteknek a nevét, ahol a legtöbb visszaélést tapasztalták. (MTI)
1990. február 21., szerda 17:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|