Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)

1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13 ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében.


Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott
hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű
magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami
egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók
érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a
magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek
megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei
szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult
adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők
túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell
alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer
forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének
utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a
magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből.
Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének
adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a
magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja
az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők
száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor
valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai
árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére.

    Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves
megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt
ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el.
Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás
témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi
mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el.
(folyt.köv.)



1990. február 21., szerda 17:50


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD