|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai kollokvium Párizsban - Kis János (kieg. MTKI1051-
53-as hírhez)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - Érdekes vita
bontakozott ki a jövendő közép- és kelet-európai pártszerkezetről. A
közvéleménykutatási adatok szerint szociáldemokrata pártok befolyása
jelentős lesz. Kis János, az SZDSZ ügyvivője a vitában úgy
vélekedett, hogy az adatok nem feltétlenül valósak, mert elsősorban
a Nyugat-Európában is meglevő pártok helyzetét mérték fel. A
pártszerkezet alakulása rendkívül fontos lesz, mert lényeges kérdés,
hogy az azonos politikai és gazdasági szerkezet mellett az európai
államok pártstruktúrájában is legyen azonosság. Közép- és
Kelet-Európa országaiban a pártstruktúra azonban minden bizonnyal
valamelyest eltérő lesz - mondta.
Ennek oka részint az, hogy azok a hagyományos pártok, amelyek Nyugat-Európában a második világháborút követően kialakultak, gyakorlatilag megszűntek Európa másik felében. Nem tudni, hogyan alakulnak újjá, mikor jutnak el fejlődésük olyan szakaszába, amelyben nyugati társaik tartanak - folytatta Kis János. - Másrészt az elmúlt évtizedben új, az adott helyzetnek megfelelő pártok alakultak ki Kelet- és Közép-Európában, és azok nem feltétlenül hasonlíthatóak össze más országok pártjaival. Nem mérhető fel egyelőre az sem, hogy újjászületnek-e olyan, a háború előtt létezett, akkor befolyásos pártalakulatok, amelyek Nyugaton mára jelentéktelenné váltak: a monarchista, az autokrata, a populista, a nacionalista pártok.
A magyar helyzetről szólva Kis János azt mondta, hogy a ,,középbal,, pártjának szerepét, amelyet Nyugat-Európában általában a szocialista-szociáldemokrata pártok töltenek be, az SZDSZ fogja betölteni. Felszólalásában foglalkozott a nacionalizmus újjáéledésének veszélyével is. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon ez a probléma szorosan összefügg a romániai helyzettel. Ha Romániában megnyugtató módon tudják rendezni a magyar nemzetiség helyzetét, ez a veszély nem jelentkezhet erőteljes formában.
A konferencián számos más témát is megvitattak, így a jogállam kialakításának kérdését, a liberalizmus és a szociáldemokrácia jövőjét. A párhuzamosan folyó kerekasztal-tanácskozásokon sok ismert politikai-közéleti személyiség szólalt fel, köztük Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter, a világhírű író, Adam Michnik, a lengyel Szolidaritás lapjának szerkesztője és Lev Karpinszkij a Moszkovszkije Novosztyi képviseletében. +++
1990. február 20., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|