|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kornai két arca
|
---------------
München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé elemzést Kornai János a Valóság januári számában. Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest teret engedtek a formális és az informális magánszektornak. Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a központosított bürokráciát.
Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.
Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a két évtizedes reformkorszaktól örökölt.
A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|