|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Francia sajtó - Magyarország
|
Kis Csaba, az MTI tudfósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 17. szombat (MTI-tud) - A régi
ellentmondások, főként a nacionalizmus és a hamis populizmus
feléledésének veszélye a fő téma a tekintélyes francia lap, a
Libération Közép- és Kelet-Európa változásával foglalkozó
cikksorozata befejező írásának. A cikkben ezúttal is nagy helyet kap
Magyarország: Serge July, a sorozat írója ezúttal Szávai János,
Bihari Mihály, Kis János, Kiss Gy. Csaba nyilatkozatait idézi.
A francia lap egyik legfontosabb megállapítása: a kelet-európai országoknak legalább három-négy éves politikai stabilitásra lenne szükségük ahhoz, hogy valamennyire is kiláboljanak a gazdasági válságból, s ehhez erőteljes legitimitás birtokában lévő kormányzat kell. ,,Ha a parlamenti demokrácia nem lesz képes helyreállítani az egészséges gazdaságot, vagyis győzedelmeskedni ott, ahol a központilag irányított gazdaság alapvető kudarcot vallott, akkor egy aktív ,populista, irányzat tarthat igényt a tehetetlen választók bizalmára,,. A szerző szerint az ilyesfajta populizmusnak megvannak a gyökerei Közép-Európában: ez a demokráciából kiábrándultak politikája, akiknek elegük van a tekintélyelvű vezetésből, a demokratikus elitizmusból. ,,A ,kistulajdonosok pártjainak, és a ,parasztpártoknak, feltámadásával a kommunizmus gyámkodásától frissen megszabadult országokban a politikai populizmus mindenütt megjelenik,, - írja a cikk.
Magyarországról szólva a lap Bihari Mihály véleményét idézi, aki szerint ,,a nacionalista, antiszemita, tekintélyelvű elem potenciálisan jelen van, de még senki sem testesíti meg,,. Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés, különösen az Erdéllyel kapcsolatban tanúsított politika, kétségkívül szerepet töltött be a kommunista párt bukásában.
A cikk elemzi ezzel kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórum összetételét, politikai irányzatait, általános politikai koncepcióját, szembeállítva vele a Szabad Demokraták Szövetsége elképzeléseit, de azt írja, hogy ez a szembenállás ,,nem akadálya annak, hogy egyes elemzéseik egybe essenek,,. Ezek közé sorolja, hogy lehetségesnek látnak bizonyos közép-európai együttműködést Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország között, állást foglalnak a határok nyitottsága mellett. Az ,,1989-es forradalom,, nemhogy nem állította szembe egymással Közép-Európa országait s a történelmileg egymásra haragvó népeket, hanem éppenséggel bátorítja a nyitást és a konvergenciát.+++
1990. február 17., szombat 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|