 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
- Parlamentáris kormányválság? - 1.folyt.
|
A legszenvedélyesebb viták a költségvetés körül várhatók. A
kormány álláspontját utoljára Horn Gyula külügyminiszter fejtette
ki a Magyar Televízió Hét című adásában, és világos, hogy az ország
fizetőképességének megőrzése érdekében el kell fogadni a Valutaalap
szigorú követelményeit.
A nemzetközi segélyakciók megindulásának előfeltétele, a
Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás, azaz a költségvetési
támogatások és a rubel-export radikális csökkentését, amely gyárak
bezárásával, munkanélküliséggel jár majd, és szükségessé teszi az
alapvető élelmiszerárak, a lakbérek valamint a lakáshitel-kamatok
emelését. A tervezett intézkedések következtében az infláció
valószínűleg 20 százalék felett lesz, és a reálbérek a kormány
számításai szerint csökkennek.
Az elmúlt hét parlamenti bizottsági ülésein nagy ellenállás
bontakozott ki a képviselők körében a tervvel szemben. A
lakásfinanszírozás módosítására tett kormányjavaslatot egyik
parlamenti bizottság sem fogadta el és könnyen lehet, hogy ezen
bukik meg az egész költségvetés. Az Országos Tervhivatal
elnökhelyettese a ma esti Hét-ben is csak 50 százalékra becsülte az
új kompromisszumos javaslat parlamenti elfogadásának esélyét.
Zavarok mutatkoztak az ellenzéki pártokkal való egyeztetés terén is.
A kormány kapva kapott azon az ajánlaton, amelyet az egyes ellenzéki
pártok tettek, azaz, hogy érdemi egyeztető tárgyalások lefolytatása
esetén pártpolitikai okokból nem fogják támadni a szükséges gazdasági
intézkedések bevezetését.
Az elmúlt hét végén a kormány az összes politikai erő bevonásával
úgynevezett nemzeti csúcstalálkozót rendezett, de ellenzéki körökből
olyan hírek láttak napvilágot, hogy ezen nem nyílott mód semmiféle
érdemi tárgyalásra, és ezért az ellenzék nem tartja magára nézve
feltétlen kötelezőnek korábbi ajánlatát.
Az egyre feszültebb helyzetben Németh Miklós kijátszotta az
utolsó kártyát és kijelentette: bizalmi kérdésnek tekinti a
költségvetést és sem szakmai, sem lelkiereje nincs, hogy új variációt
dolgozzon ki. Ha az országgyűlés nem fogadja el a beterjesztett
tervet - akkor lemond. Bár valószínűbbnek látszik, hogy a kormány és
az Országgyűlés a legvitatottabb kérdésekben kompromisszumot köt,
de még az sem teljesen kizárt, hogy a jövő héten kitör az első
parlamentáris kormányválság egy kelet-európai országban.+++
1989. december 17., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|