|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Önkormányzati törvényjavaslat
|
-----------------------------
München, 1990. február 7. (SZER, Magyar híradó) - Mint ma olvashatták a sajtóban: napvilágot látott az új önkormányzásról szóló törvényjavaslat tervezete. Farkas Péter tanulmányozta át itt szerkesztőségünkben a hosszú dokumentumot:
- Már előljáróban hangsúlyoznom kell, hogy a nyilvánosságra hozott szöveg a helyhatósági szervezet átalakításának csupán koncepcióját tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy ez még távolról sem kész törvényjavaslat. Hiányoznak a konkrét, paragrafusokba öntött rendelkezések. Az alapvető kérdésekben is egymást kizáró változatokról olvashatunk.
A hosszú és helyenként csak beavatottak által érthető szöveghez írásban benyújtott javaslat formájában bárki hozzászólhat. Március végéig lehet a javaslatokat dr. Verebély Imre miniszterhelyetteshez eljuttatni. Cím: Belügyminisztérium, Budapest.
Ha a koncepció lényegét egy mondatban akarnám összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy eddig a tanácsokat szidták, ezután pedig az önkormányzatokat fogják. Nem azért, mintha a sok-sok felkínált változatból nem lehetne egy többé-kevésbé jogilag elfogadható variációt összehozni, hanem azért, mert a panaszok alapvető okára, vagyis a lassú, bürokratikus ügyintézésre, a korrupcióra, a tanácsi szolgáltatások nagyon is ismert színvonalára nem hoz gyógyírt az új koncepció.
Az új elnevezés, amivel meg kell barátkoznunk: az önkormányzat. Ennek legtömörebb megfogalmazása, hogy minden község önálló képviselőtestület, polgármestert választ, megilleti az önkormányzati tulajdon, saját költségvetése van, és önállóan gazdálkodik.
A koncepció tehát unos-untalan mint valami csodaszert emlegeti az önállóságot. (folyt.)
1990. február 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- Önkormányzati törvényjavaslat - 1. folyt.
|
A teljesség igénye nélkül két kérdéskört emeltem ki. A tanácsrendszert felváltó települési önkormányzati rendszer célkitűzése, hogy ellensúlyozza a központosítás esetleges túlzásait? Nos, ezzel az elmúlt évtizedek tapasztalatait figyelembe véve csak egyetérteni lehet. Azt is helyesnek látom, hogy a községek önálló önkormányzatok, és szabadon társulhatnak. Sőt az erőltetett községi összevonások korszaka után azt olvasom, hogy minden községnek vissza kell kapnia az önállóságát.
A szétváláshoz azonban a feltételeket is biztosítani kell. Márpedig ezen a téren sok fog múlni azon, hogy az Országgyűlés milyen kötelezően ellátandó feladatokat ró a községekre. Ezek tételes felsorolása hiányzik a koncepcióból, holott a kisközségek túlterhelése önmagában is gátolhatja az önállóság meg- vagy visszaszerzését.
Ugyanakkor részletekbe menő elgondolásokkal találkozunk a községek különféle társulásairól. Maga a szöveg egyébként sem rejti véka alá, hogy a távlati cél átfogóbb társulások szervezése.
Az átfogóbb községtársulás lényegében a ma meglévő közös tanácsok utódja lenne. Kétségtelen, hogy a társulás, mint forma, számos előnnyel járhat, de ma inkább a községek saját arculatának megtalálására van igény, tehát a hangsúlyt is erre kellett volna helyezni.
Bármilyen rövid értékelésből sem hiányozhat egy új fogalom: az önkormányzati tulajdon kategóriájának érintése. Itt arról van szó, hogy mi kerüljön az új testületek és ezen keresztül az egyes települések lakosságának a tulajdonába. Ezen a téren a koncepció túlságosan is szélesre tárja a kapukat, vagyis jelentős ingatlanokra, vállalatokra és közművekre is kiterjedhet ez a fajta közösségi tulajdon, holott elégszer meggyőződhettünk arról, hogy ez a tulajdonforma milyen kevéssé hatékony. +++
1990. február 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|