|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Önkormányzati törvényjavaslat - 1. folyt.
|
A teljesség igénye nélkül két kérdéskört emeltem ki. A tanácsrendszert felváltó települési önkormányzati rendszer célkitűzése, hogy ellensúlyozza a központosítás esetleges túlzásait? Nos, ezzel az elmúlt évtizedek tapasztalatait figyelembe véve csak egyetérteni lehet. Azt is helyesnek látom, hogy a községek önálló önkormányzatok, és szabadon társulhatnak. Sőt az erőltetett községi összevonások korszaka után azt olvasom, hogy minden községnek vissza kell kapnia az önállóságát.
A szétváláshoz azonban a feltételeket is biztosítani kell. Márpedig ezen a téren sok fog múlni azon, hogy az Országgyűlés milyen kötelezően ellátandó feladatokat ró a községekre. Ezek tételes felsorolása hiányzik a koncepcióból, holott a kisközségek túlterhelése önmagában is gátolhatja az önállóság meg- vagy visszaszerzését.
Ugyanakkor részletekbe menő elgondolásokkal találkozunk a községek különféle társulásairól. Maga a szöveg egyébként sem rejti véka alá, hogy a távlati cél átfogóbb társulások szervezése.
Az átfogóbb községtársulás lényegében a ma meglévő közös tanácsok utódja lenne. Kétségtelen, hogy a társulás, mint forma, számos előnnyel járhat, de ma inkább a községek saját arculatának megtalálására van igény, tehát a hangsúlyt is erre kellett volna helyezni.
Bármilyen rövid értékelésből sem hiányozhat egy új fogalom: az önkormányzati tulajdon kategóriájának érintése. Itt arról van szó, hogy mi kerüljön az új testületek és ezen keresztül az egyes települések lakosságának a tulajdonába. Ezen a téren a koncepció túlságosan is szélesre tárja a kapukat, vagyis jelentős ingatlanokra, vállalatokra és közművekre is kiterjedhet ez a fajta közösségi tulajdon, holott elégszer meggyőződhettünk arról, hogy ez a tulajdonforma milyen kevéssé hatékony. +++
1990. február 7., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|