|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (3. rész)
|
Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy, a kormány mellett egykor működő honvédelmi bizottság titkára, akinek beosztásánál fogva kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta: a hadsereg költségvetésének felhasználásáról, fejlesztésének irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe tartoztak. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést ,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki sem vitatja majd. Elmondása szerint többször felvetette elöljáróinak a hadsereg feletti állami ellenőrzés teljes hiányát. A honvédelmi bizottságnak túl sok beleszólása nem volt a dolgokba, nem utasíthatott és nem volt ellenőrző szerv. Észrevételeket természetesen tehetett, s az is előfordult, hogy - igaz, ezt közelebbről nem részletezte Trombitás Dezső - elmarasztalta a minisztert, mert a HM az előirányzottnál jóval nagyobb összegért építette újjá a hadsereg központi klubját s a Zalka Máté tisztiiskola épületét. A beruházások többsége egyébként ,,belefért,, az előirányzott keretbe, a túlköltekezést más beruházások terhére írták. A bizottság egykori titkárának nincs tudomása arról, hogy a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a Magyar Néphadsereg szervezeti fejlesztésére tett ajánlásain kívül konkrét összegeket is előírt volna.
Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte Biszku Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során - megítélése szerint - mind önteltebb, szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az is, hogy segédtisztjét megverte. Czinegét hiába figyelmeztették, semmin sem változtatott. Ezért sem érthető, miért maradhatott 23 esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám hogy valóban így volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni.
A következő meghallgatott, Beregi István ezredes, a HM területi-gazdálkodási főosztályának vezetője a hadsereg erdőgazdálkodásának részleteiről szólt. (folyt. köv.)
1990. február 6., kedd 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|