|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Havel-interjú (1. rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 24. szerda (MTI-tud.) - A
Csehszlovákiában és Magyarországon kialakult új helyzetben új
távlatok nyílnak a kapcsolatokban, a Varsói Szerződésen belüli
formális viszonyt az autentikus barátság váltja fel. A bősi vízerőmű
építkezése olyan fázisba jutott, hogy valószínűleg az az alternatíva
győz, amely szerint nem csúcsra járatva fogják működtetni. A
csehszlovákiai nemzetiségeknek nagyobb jogokat kellene kapniuk és
olyan kormányszervet, amely külön foglalkozna problémáikkal.
Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Magyarországnak és Romániának
össze kellene hangolnia az Európába való visszatérés módját -
jelentette ki egyebek között magyarországi látogatása előtt az MTI,
a Magyar Nemzet, a Magyar Rádió és a Népszabadság prágai
tudósítójának szerdán adott interjújában Václav Havel csehszlovák
köztársasági elnök.
A két országban kialakult új helyzetben teljesen új távlata nyílik a kapcsolatoknak, és minőségileg megváltozik a két ország viszonya - jelentette ki Havel. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Varsói Szerződésen belüli hivatalos, formális kapcsolatokat az autentikus barátság váltja fel. Utalt arra, hogy nagyon sok megvitatandó kérdés van Prága és Budapest között, és, mint mondta, ha mindegyikre sort akarnának keríteni, nem egy napot, hanem egy hónapot kellene Budapesten töltenie. Ezeket a kérdéseket - tette hozzá - különböző szinteken a kormányok és a miniszterek fogják megtárgyalni; mostani budapesti látogatására Jan Carnogursky első miniszterelnök-helyettes kíséri el, s magyar vendéglátóival inkább az együttműködés és a jövőbeni kapcsolatok elvi kérdéseit kívánja megvitatni, illetve Csehszlovákia és Magyarország helyzetét Európában.
A két ország viszonyára a múltban árnyékot vető bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatban kijelentette: a bősi vízerőmű építkezése olyan fázisban van, hogy talán már nem lehet lerombolni, ezért meg kell találni a módot, hogyan oldják meg ezt a problémát. Havel szerint valószínűleg az az alternatíva győz, hogy a természet károsítása nélkül, hagyományosan, nem csúcsra járatva működtessék. (folyt.)
1990. január 24., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|