|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - Újabb, ezúttal csaknem másfél
évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a
Honvédelmi Vizsgáló Bizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi
János nyugalmazott miniszterelnök helyettes, a kormány egykor
Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta:
1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter
esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba
helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományba helyezett
miniszterelnök helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a
Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett
visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban
című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el.
Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belátása, lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében elmondta, hogy nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok működtek, vezetőik részt vettek egymás munkájában. A Honvédelmi Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett javaslatait a Minisztertanács általában elfogadta, Borbándi János nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben nem a bizottság álláspontja érvényesült volna. Feladatai között említette a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek gyakorlati segítését. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek rögzítették, ehhez ajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt - emlékezett a miniszterelnök helyettes, - s példaként említette az 1984-es évet, amikoris az ajánlást 100 százalékként alapul véve, az összeget sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési mechanizmus fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette.
Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő csökkentéséről is. (folyt.köv.)
1990. január 15., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|