|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-nagygyűlés a MOM Művelődési Házában (2. rész)
|
A szónok visszautasította azt a vádat, amit szerinte Pozsgay Imre fogalmazott meg a legkeményebben, hogy az SZDSZ célja gyanút kelteni, mintha az MSZP-nek köze lenne a magyar Watergate-ügyhöz. Kis János leszögezte: az MSZP-nek annyiban köze van a botrányhoz, hogy a belügyminiszter a Magyar Szocialista Párt tagja. Ráadásul Horváth István a Népszabadságban azt nyilatkozta, hogy reméli, pártjának nem közömbös, ki a belügyminiszter.
Az SZDSZ ügyvivője kifogásolta, hogy a választási kampány idején MSZP-tag miniszter áll a választásokat felügyelő BM élén, illetőleg az MSZP választási kampányának vezetője felügyeli a nemzeti médiákat. Egyrészt sürgette Horváth István lemondását, másrészt kifejtette: a nemzeti médiákat olyan kormánytag felügyelete alá kell helyezni, aki nem tagja az MSZP-nek, és deklarálja, hogy egyik párt javára sem lesz elfogult.
Kis János végül ismertette a Fidesz és az SZDSZ Németh Miklós miniszterelnökhöz pénteken eljuttatott újabb levelét. Ebben leszögezik: vizsgálatnak kell tisztáznia, milyen mértékben felelős a belügyminiszter az Állambiztonsági Szolgálat által elkövetett törvénysértésekért. Rámutatnak: Horváth Istvánt január 5-e óta büntetőjogi felelősség terheli, mert eltűrte BM-iratok titkos megsemmisítését. Emiatt felszólítják a miniszterelnököt, hogy haladéktalanul mondassa le a belügyminisztert. A levélben a két szervezet ismételten követeli Pallagi Ferencnek, az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjének és Horváth Józsefnek, a Belbiztonsági Szolgálat főnökének felmentését. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy az ügy kivizsgálását vegyék ki Kámán József katonai főügyész kezéből, mivel a nyomozás során súlyos mulasztásokat követett el, és bízzák független bizottságra. Végül felszólítják a miniszterelnököt, hogy a vizsgálatot terjessze ki az iratmegsemmisítésekre is. (MTI)
1990. január 12., péntek 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|