|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP politikai nagygyűlés Veszprémben
|
1990. január 12., péntek - Politikai nagygyűlést tartott
pénteken Veszprémben a Magyar Szocialista Munkáspárt. Thürmer Gyula,
az MSZMP elnöke a mintegy kétszáz résztvevő előtt pártjának
szemszögéből elemezte a jelenlegi belpolitikai helyzetet és a
kormány munkáját. Bejelentette, hogy január 27-én megrendezik
decemberi kongresszusuk második szakaszát, amelyen nem a múltról,
hanem a jelen és a jövő kérdéseiről lesz szó. Közölte továbbá, hogy
január végén megjelenik a Szabadság, a párt hetilapja. A jelenlegi
belpolitikai helyzetet úgy ítéli meg Thürmer Gyula, hogy
Magyarországon eluralkodott a kommunista-ellenesség, és a kormány,
amely magát szocialistának nevezi, ezt engedi is. Ez úton is
visszautasította Pozsgay Imrének azt a kijelentését, amelyben együtt
emlegette az MSZMP-t a Magyar Október Párttal. Nem ért egyet az
MSZMP a mai magyar külpolitikával sem, bár, mint a párt elnöke
hangsúlyozta, támogatják a nyitást, a kelet-nyugati viszony
javítására tett erőfeszítéseket, de tiltakoznak az ellen, hogy
kiárusítsák a magyar külpolitika erkölcsi értékeit. Megítélése
szerint ennek körébe tartozott az a tény, hogy több ország és
nemzetközi szervezet tiltakozása ellenére a magyar kormány
vendégként Budapestre hívta a fajüldöző dél-afrikai rendszer
külügyminiszterét.
A választásról szólva az MSZMP elnöke leszögezte, ezen a választáson nemcsak az dől el, hogy áprilistól a pártok hogyan osztoznak a hatalmon, ki mennyi pénzt kap a költségvetéstől, hanem az is, hogy az országban bekövetkezik-e a jobboldali eltolódás, a polgári restauráció. Akármi is lesz a szavazások végeredménye, az MSZMP fellép az olyan hangulat ellen, amely azt sugallja, hogy márciusban mindennek vége. Meggyőződése, hogy a szocializmus eszméjét nem lehet április 1-jével megszüntetni. Szólt e vonatkozásban parlamenti képviselőik felelősségéről is. Mint mondotta: elvárja tőlük az MSZMP, hogy tiltakozzanak a nagyüzemek felszámolása, szétforgácsolása ellen, és tegyenek meg mindent azért, hogy a köztársasági elnököt a nép válassza meg. Befejezésül az MSZMP elnöke történelminek ítélte meg jelenlegi szerepüket, amelyet úgy fogalmazott meg, hogy Európának ebben a részében megkísérlik a szocializmus eszméjének életben tartását. (MTI)
1990. január 12., péntek 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|