|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Belügyi iratok zárolása
|
-----------------------
München, 1990. január 10. (SZER, Magyar híradó) - Továbbra is nagy hullámokat ver a Belügyminisztérium telefonlehallgatási botránya. De milyen belügyi iratokat zároltak a vizsgálat során? - Szilágyi Sándor többek között erre a kérdésre kereste a választ:
- Ma délelőtt Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője és Fodor Gábor, a Fiatal Demokraták Szövetsége országos választmányi tagja a Katonai Főügyészségen járt.
Kis Jánost megkérdeztem, mi járatban voltak a főügyészségen?
- A Katonai Főügyész maga kérte Kolozs Gábort, a Fidesz választmányi tagját (sic ) és engem, mint a szabaddemokraták ügyvivőjét, hogy keressük fel őt. Mint mondotta, azért, hogy ne csak a sajtó útján váltsunk egymással jegyzékket, hanem személyes érintkezésben váljon világossá, hogy ki hogyan látja ezt az ügyet, amelynek a kivizsgálása jelenleg az ő feladata.
Tulajdonképpen egyetlen, számunkra fontos kérdésben próbáltuk tájékozódásra kihasználni ezt a találkozót, hiszen egyébként a vizsgálattal kapcsolatban ő felvilágosítást nem kívánt adni. Meg akartuk tudni, hogy ki, mikor zárolta a belbiztonsági szolgálat iratait és egyáltalán mit zároltak.
A katonai főügyész úrtól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy pénteken a belügyminiszter zároltatta a belbiztonsági szolgálat iratait, ő pedig hétfőn. Tehát mielőtt az ügyészség maga a zárolást elrendelte volna, eltelt három nap. Arra a kérdésünkre, hogy voltaképpen mit zároltak, a belbiztonsági szolgálat teljes iratanyagát-e, vagy csupán a 7-es ügyosztály (sic ) iratanyagát - ennek az ügyosztálynak néhány dokumentumát hoztuk nyilvánosságra, - azt a választ kaptuk, hogy előszőr, tehát pénteken a 7-es ügyosztály irataanyagát, hétfőn azonban a belbiztonsági szolgálat teljes iratanyagát. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Belügyi iratok zárolása - 1. folyt.
|
Ezután megkérdeztük, hogy vonatkozik-e a zárolás a belbiztonsági szolgálatnak a megyei kapitányságokhoz, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz telepített egységeire is. A válasz úgy hangzott, hogy elvben igen, de gyakorlati lépések nem történtek.
- Az eddigi hivatalos lépéseket hogyan lehetne minősíteni? Kielégítőek ezek, vagy elmaradnak attól, amit el lehet várni?
- Mindenekelőtt ami magát a zárolást illeti, bizonyos aggályokat ébreszt bennem. Aggályosnak találom azt, hogy a Belügyminisztériumnak három napja volt, hogy a saját hatáskörén belül rendelkezzék azokkal az iratokkal, amelyeket a Katonai Ügyészségnek már pénteken megítélésem szerint zárolnia kellett volna, és még aggályosabbnak tűnik, hogy azok az iratok, amelyek a megyei kapitányságokon voltak tárolva, gyakorlatilag nem kerültek zárolás alá. Ezekről nem lehet igazán tudni, hogy mi történik. Ezen túlmenően a vizsgálat részleteibe természetesen nem látok bele és nem is tudok ezzel kapcsolatban semmi határozottat mondani.
Azt mondanám, hogy - az én megítélésem szerint -, ha egy ilyen botrány kipattan, és hogyha bebizonyosodott, márpedig ez bebizonyosodott, hogy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, hiszen a dokumentumok, amelyekre mi támaszkodunk, hitelesnek lettek elismerve, akkor bizony a belbiztonsági szolgálat vezetőjét nem jelentéstételre kell kötelezni, hanem fel kell függeszteni állásából. ugyanígy fel kell függeszteni őneki az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjét.
Továbbá azt gondolom, hogy a belügyminiszternek - aki jelen esetben Horváth István - erkölcsi és politikai kötelessége volna azonnal benyújtani a lemondását, ha tudott arról a botrányról, amely a belbiztonsági, azaz az Állambiztonsági Szolgálat kebelében folytatólagosan zajlott, akkor azért, ha nem tudott róla, természetesen azért. Nyugati demokráciában ha két repülőgép összeütközik, a közlekedési miniszter lemond. +++
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|