Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Kónya Imre a lehallgatási botrányról


------------------------------------


München, 1990. január 8. (SZER, Világhíradó) - Mint tudjuk a
lavinát a szabaddemokraták és a Fidesz közös sajtóértekezlete
indította el. Nyilvánosságra hozták ugyanis, hogy a
Belügyminisztériumban adatokat gyűjtenek ellenzéki pártokról,
politikusokról - nem a távoli múltban, hanem ma is. A két ellenzéki
szervezet ezért szabályos feljelentést tett.

    A Katonai Főügyészség ma közölte, hogy nyomozást rendelt el a
Belügyminisztérium állományába tartozó ismeretlen tettesek ellen,
mivel hivatali visszaélés alapos gyanúja áll fenn.

    Az eddigi vizsgálat már megállapította, hogy a feljelentéshez
csatolt terhelő dokumentum valóban a Belügyminisztériumban készült.
A nyomozás végeredményére természetesen még várni kell. Németh
Miklós kormányfő azonban sietett elhatárolni magát a
törvénytelenségektől, csakhogy kétféle felelősség van: büntetőjogi
és politikai. Az utóbbitól pedig aligha mentesülhet eleve a
miniszterelnök. Ő ugyanis - hangsúlyozom - politikai értelemben
mindenért felel, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Még olyan
cselekményekért is, amelyeket a tudta nélkül követtek el. Éppen
azért áll rendelkezésére kiterjedt hivatali jogkör, hogy a
minisztériumok tevékenységét ellenőrizze.

    A kormányfői elhatárolódást tehát aligha lehet úgy felfogni,
hogyha ezt kijelentette, akkor minden rendben van. Azt, hogy mi van
rendben és mi nincs, azt majd a nyomozás fogja kideríteni. (folyt.)



1990. január 8., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kónya Imre a lehallgatási botrányról - 1. folyt.

Az ügy jogi vonatkozásairól Szilágyi Sándor készített interjut Kónya Imrével, a Független Jogász Fórum vezetőjével.


- Kónya Imrét, a Független Jogász Fórum vezetőjét kérdezem, hogy
milyen jogi eszközökkel lehet ennek a botrányos ügynek véget vetni?

    - A vizsgálat ami elindult, azt minél gyorsabban és a
nyilvánosság bevonásával le kell folytatni. Ennek során fel kell
tárni, hogy tulajdonképpen hogyan működik ez az egész belbiztonsági
szervezet, mert az önmagában egy törvénytelen állapot, hogy ez nem
jogszabályok keretei között működik, hanem bizonyos belső
utasításoknak engedelmeskedik.

    Azt követően, hogy föltárták a működését, törvénnyel kell
meghatározni a mostmár az alkotmánynak megfelelő korrekt működési
formákat. Ennek keretében a legfontosabbnak én azt érzem, hogy az
egész belbiztonsági szervezetet a parlament fennhatósága alá kell
helyezni.

    Hivatali visszaélés bűncselekményét valószínűleg elkövették
azok, akik alkotmányellenesen működtették ezt a szervezetet. Az is
elképzelhető, hogy az egyes személyek, akik ezt a törvényellenes
figyelést folytatták le, azok éltek vissza a hivatalukkal, de
lehetséges, hogy ők egy olyan utasításrendszerben dolgoznak, ami az
ő személyes felelősségüket kizárja, akkor viszont felmerül a
hivatali visszaélés azoknál, akik kiadták ezeket az utasításokat.

    Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy nem lenne kívánatos
büntetőjogi útra terelni ezt a kérdést. A felelősöket természetesen
meg kell keresni a legmagasabb szintig és politikai konzekvenciákat,
személyes konzekvenciákat le kell vonni, de nem gondolom, hogy a
büntetőjogot ebben a vonatkozásban igénybe kellene venni. (folyt.)



1990. január 8., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kónya a lehallgatási botrányról - 2. folyt.


- De a jelek arra vallanak, hogy viszont igenis büntetőjogi
értelemben is felelősségre kívánják vonni azt a személyt, vagy azon
személyeket, akik a Fidesznek és a Szabad Demokraták Szövetségének
kiszolgáltatták ezeket az iratokat.

    - Akármi is indította az informátorokat arra, hogy ezeket az
adatokat kiadják, az formálisan és első megközelítésben mindenképpen
bűncselekmény, mégpedig államtitok-sértésnek minősül. Hangsúlyozom
azt, hogy formálisan, mert tartalmilag és ténylegesen szerintem két
okból sem az. Egyrészt azért, mert az államtitok fogalmát az 1987.
évi 5. törvényerejű rendelet az úgy határozza meg, hogy
államtitoknak az az adat minősül, ami két kritériumnak felel meg és
ennek együttesen kell fennállni. Egyrészt egy formális kritériumnak,
hogy államtitoknak minősítse az arra illetékes hivatalvezető. Ez az
adott esetben fennáll, hiszen az okmányok, az iratok, a
bizonyítékokon mind ott szerepel, hogy "Szigorúan titkos
" és ez az
államtitoknak a jelzése, tehát ez megtörtént. Viszont ez nem
elegendő, mert csak azt az adatot lehet államtitoknak minősíteni,
amelynek illetéktelen személy tudomására jutása veszélyezteti a
Magyar Köztársaság biztonságát vagy más fontos politikai, gazdasági,
honvédelmi érdekét.

    Nyilvánvaló, hogy ezek az adatok nem veszélyeztetik a Magyar
Köztársaságnak semmiféle fontos érdekét, tehát ezeket nem lehetett
volna eleve államtitoknak minősíteni. Most az más kérdés, hogy ezt a
magánszemély nem vizsgálhatja, de a bíróságnak igenis kötelessége
vizsgálni, és ha azt állapítja meg, hogy ezt nem lehetett volna
államtitoknak minősíteni, akkor ez nem államtitok, mert a tartalmi
kritériumnak nem felel meg, és így nem lehet elkövetni ránézve az
államtitok sértő bűncselekményét. (folyt.)



1990. január 8., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kónya a lehallgatási botrányról - 3. folyt.


A másik körülmény - ami véleményem szerint kizárja a büntetőjogi
felelősségrevonást - az az, hogy büncselekmény elkövetéséhez az
szükséges, hogy egyrészt a tényállást valaki megvalósítsa. Ha ez itt
meg is történt volna, mint ahogy az előzőekben hallottuk, szerintem
az is vitatható, akkor is kell hozzá még egy kritérium, hogy a
társadalomra veszélyes legyen az adott cselekmény.

    Ez a cselekmény, ha egy törvényellenes szituációt van hivatva
leleplezni, akkor nemhogy veszélyes lenne, hanem kifejezetten
hasznos a társadalomra. Ebből a szempontból is kizárt a
büntetőjogi felelősségrevonás, amennyiben bebizonyosodik
természetesen, hogy valóban egy ilyen törvényellenes gyakorlat
folyik és annak a leleplezésére szolgált az adatszolgáltatás.
+++



1990. január 8., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD