|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)
|
Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság. A képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a miniszter a hadsereg szempontjából hogyan minősíti a könyvet, szerinte erősíti-e a hadsereg tekintélyét az adatok napvilágra kerülése vagy inkább el kellett volna hallgatni azokat. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a könyv eredeti kézirata nem a nyilvánosság számára készült, azt Katonadolgok címen az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megismeri a hadseregen belül tapasztalható anomáliákat. Mivel a beadvánnyal nem foglalkoztak, így a szerző kissé átdolgozva, könyv alakban tárta a nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. Ezek között - mondotta a miniszter - vannak valóságosak, ám az baj, hogy több információ is vitatható, sok a könyvben az általánosítás, így torz képet alakít ki a hadseregről. Az biztos, hogy a könyv meggyorsítja azt az egyébként már korábban elkezdődött folyamatot, amely a hadseregen belül szükséges változtatásokra irányul. A kérdés nyomatékosabb megismétlése után Kárpáti Ferenc leszögezte: érzése szerint a könyvet kár volt megjelentetni, mert - bár vannak benne valós tények a hadsereg korábbi állapotáról - összességében nem szolgál a hadsereg javára.
E meghallgatás során is szóba került, hogy - 1969-ben - Kárpáti Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és minden fegyveres testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadseregnél.
Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A továbbiakban - Sebők János kérdésére - Kárpáti Ferenc elmondta: az ő minisztersége első időszakában is előfordult, hogy külső utasításra kerültek némelyek a minisztériumba. Sebők János vitába szállt azzal, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő, s példaként felhozta Szombathelyi vezérőrnagy, illetve Krasznai vezérőrnagy nevét; előbbit miniszterhelyettessé nevezték ki, bár sem felkészültsége, sem képzettsége nem teszi őt alkalmassá erre - mondotta -, utóbbit pedig politikai munkásból nevezték ki magas rangú katonává, majd moszkvai katonai attasévá mindenféle képzés nélkül. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|