|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (2. rész)
|
Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek nem adott.
Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről - lakásépítésről és cserélgetésről, a kaszópusztai ,,vadászparadicsom,,-ról, a nagystílű vendéglátásokról - Korom Mihály úgy vélekedett: a volt honvédelmi miniszter nagyon szerette a reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Kaszópusztán ő maga sohasem járt, de volt igazságügyminiszterként sem tudta bűncselekménynek, csupán csak hibának minősíteni. Ez a beruházás honvédelmi munka címén zajlott. Viszont szinte nem telt el úgy év, hogy Czinege Lajos lakásügyeivel ne kellett volna foglalkozni - mondta egyebek között Korom Mihály.
A vizsgáló bizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó ,,gondot okozott,, a felügyelő kb-titkárnak. Csak annyit sikerült megtudniuk: ha bármiféle jelzés érkezett - ha érkezett - erről, vagy Czinege Lajos munkamódszereiről, munkastílusáról, a tárca vagy az ország pénztárcáját soványító tranzakcióiról, akkor a kb-titkár elbeszélgetett négyszemközt vagy szélesebb körben a volt honvédelmi miniszterrel. Arra hívták fel a figyelmét, hogy ,,butaságot csinált,,, hogy hibát követett el, mert a közvélemény másként értékeli ezeket az ügyeket. Czinege Lajos mindig megmagyarázta, hogy mit miért tett, s ezután minden ment tovább a maga útján.
Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a ,,stabilitásszemlélet,, ellen, az ellen, hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig - 25 évig - egy személy töltött be.
Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt kb-titkár, rendkívül szűkszavúan válaszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem ismeri a bizottság rendelkezésére álló anyagot, és szüksége lenne a korabeli dokumentumokra ahhoz, hogy pontosan és felelősségteljesen válaszolhasson. Konkrétumként annyit mondott el: a nyilvánosságot rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen is beszélt Biszku Bélával. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|