|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Magyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében.
A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára világossá tették, hogy nem a koalicióteremtés szándéka, hanem a ,,helyzet,, ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelöl, hogy mielőbbi parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a parlament decemberben kiírná a választásokat március közepére. Ugyanakkor szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyűlés az átmeneti időszakban is maradjon hívatalban, hiszen szükség van munkájára a későbbi fontos döntések előkészítésében. A Magyar Néppárt országos titkára, Varga Csaba sürgette, hogy a parlamenti bizottságok tevékenységében vegyenek részt a fontosabb ellenzéki pártok képviselői is. Szorgalmazta egy olyan társadalmi, nemzeti testület létrehozását is, amely a választások végéig - az új és a régi progresszív pártok képviselőinek bevonásával - állandó koordinációs fórum lehet az Országgyűlés és a pártok között. A pártok képviselői részletesen megemlékeztek népszavazási előkészületeikről, s szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A Független Szociáldemokrata Párt ügyvivője, Fazekas Ágnes szükségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek hajlandók tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s vegyesgazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitalizmus, amelyet Nyugat-Európában is igyekeznek meghaladni. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Keresztes Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a kierőszakolt népszavazási akció megosztotta azon pártokat, amelyek aáírták a szeptember 18-i háromoldalú megállapodást. Mindazonáltal a szavazás világossá tette: győztek a reformerők, s az ellenzék sajátos metamorfózisaként a négy nemmel szavazók váltak ellenzékké. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke Vigh Károly a magyarországi változásokat modelljellegűnek értékelte, hiszen hazánk Kelet-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó párt reform szárnya hajtotta végre - nemcsak az ellenzéki tömegek nyomására - azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebontását eredményezik. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|