|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a pócspetri-ügy perújítási tárgyalása - Beidézik Péter Gábort
|
1989. december 21., csütörtök - Csütörtökön a Fővárosi Bíróságon folytatódott a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalás dr. Strausz János tanácsa előtt. A bíróság ezúttal szinte kockáról-kockára, mondatról-mondatra vizsgálta át az eredeti kép- és hangdokumentumokat. Emellett a tárgyaláson ismertették a vizsgálat során bekért új fegyverszakértői és orvosszakértői véleményeket.
Mint ismeretes, a Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a pócspetri rendőrgyilkosság néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlot társa javára. A bíróság 1948-ban halálra ítélte Asztalos Jánost szándékos emberölés büntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés büntette miatt. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, amit később 15 évi börtönbüntetésre szállítottak le, és ebből Asztalos 8,5 évet le is töltött. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. Az újonnan bekért fegyverszakértői és orvosszakértői vélemények szerint nem lehet kizárni azt, hogy a rendőr életétt kioltó lövés közvetlen közelről, esetleg véletlenszerűen, dulakodás közben esett. A Magyar Filmtörténeti Intézettől, valamint a Magyar Rádiótól bekért eredeti hang- és képdokumentumok részletes vizsgálatánál kiderült, hogy a rögtönítélő bíróság tanácsvezető bírája annak idején nem egyszer sugallta a vádlottak vallomását, szinte a szájukba adta az egyes mondatokat, gyakran pedig beléjük fojtotta a szót. Kiderült, hogy lényeges eltérés van a tárgyaláson hangszalagon rögzített vallomások, és az 1948-ban felvett jegyzőkönyv gépelt, illetve a tanácsvezető bíró kézzel írt mondataok között. A jegyzőkönyv részben meghamisította Asztalos Jánosnál az utolsó szó jogán elmondott szavait, Királyfalvi Miklósnak az utolsó szó jogán elmondott gondolatait pedig egyáltalán nem tartalmazza. A legfontosabb részt, Királyfalvinak a lövés eldördülésére vonatkozó vallomását - a hangfelvételek szerint - a tanácsvezető bíró szinte mondatról-mondatra irányította. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|