|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)
|
Következő napirendi pontként az Országgyűlés megkezdte a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Az alap eddigi működését röviden áttekintve hangoztatta: a törvény korszerűen szabályozta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzését és felhasználását. Az alap céljai összhangban vannak az állam műszaki fejlesztési feladataival a fejlődő piacgazdaság körülményei között. Az alap képzési módja jól illeszkedik az új adórendszerhez, felhasználási rendje a törvény elfogadása óta fejlődött, így kisebb korrekciókkal lehetővé válik a további korszerűsítés. Az alap a nemzetközi irányzatokhoz igazodó, nemzetgazdaságilag fontos, a vállalkozók közvetlen érdekeltségét, kockázatvállalási, illetve finanszírozási képességét meghaladó műszaki fejlesztési akciókhoz járul hozzá. Segíti az ígéretes kutatási eredmények gyors hasznosítását, infrastrukturális jellegű műszaki fejlesztéseket finanszíroz. Az alap az állami programok súlyának csökkenésével fokozott figyelmet fordít a vállalkozói kezdeményezések felkarolására, pályázati alapon. Különösen az exportorientált műszaki fejlesztési akciókat és a kisvállalkozások innovációs tevékenységét támogatja, együttműködve a különféle pénzintézetekkel. Az alap idei felhasználásáról a kormány jövőre részletesen beszámol az Országgyűlésnek. A törvény módosítása most mindenekelőtt azért vált szükségessé, hogy a befizetésekre, illetve a kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket hozzáigazítsák a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításához. Kisebb korrekciókat tesznek szükségessé már most az alap működése során eddig szerzett tapasztalatok is. A módosítást indokolja az is, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása során felmerült annak igénye: a Minisztertanács által 1985-ben létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap és az 1988-ban létrehozott Felsőoktatási Fejlesztési Alap összesen 1 milliárd 850 millió forintot kitevő állami finanszírozása alól a költségvetést jövőre a Központi Műszaki Fejlesztési Alap tehermentesítse. Geleji Frigyes azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy hagyja jóvá ezt a megoldást, oly módon, hogy a két alap jövő évi céljaira egyszeri, a törvénymódosításban meghatározott összeget hagyjanak jóvá. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|