|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovák helyzetkép - elnökválasztás (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. december 20. szerda (MTI-tud) - Még az óév vége előtt megválasztják Csehszlovákiában a köztársasági elnököt és a jelek szerint az új államfő minden bizonnyal Václav Havel drámaíró, a Polgári Fórum vezető személyisége lesz.
A szövetségi parlament kedden késő este véget ért prágai ülésén ugyanis a törvényhozás elnöksége úgy határozott, hogy december 29-re a prágai vár híres Ulászló-termébe elnökválasztó ülésre hívja össze a parlamentet. A keddi ülésen a Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialista Párt képviselői egyöntetűen Havelt javasolták az államfői posztra, s igen sok más képviselő is a drámaíró mellett foglalt állást. A korábban népszavazást javasló kommunista képviselők közül is sokan megváltoztatták álláspontjukat és választóik akaratát tolmácsolva ők is Václav Havel elnökségéért szálltak síkra. A parlament egyébként módosította az alkotmánynak azt az előírását, hogy a törvényhozásnak tizennégy napon belül kell megválasztania az államfőt és a határidőt negyven napra terjesztette ki. (Emlékezetes, hogy a közvélemény nyomására Gustáv Husák december 10-ikén, miután kinevezte az új kormányt, lemondott az államfői posztról.) Kedden nyilatkozatot adott a csehszlovák hírszolgálati irodának és a csehszlovák rádiónak a köztársasági elnökválasztás másik jelöltje, Alexander Dubcek. A Prágai Tavasz egykori vezére azt hangoztatta, nincs ellentét ő és Václav Havel között, egymás mellett állnak és megtiszteltetésnek veszi, hogy ő is ott van az elnökjelöltek között. A várakozás ellenére Dubcek nem jelentette ki, hogy visszalép Havel javára. Korábban ugyanis több olyan hír terjedt el, hogy tekintettel a nemzeti paritásra, arra, hogy mivel a kormányfő szlovák nemzetiségű, az államfőnek csehnek kell lennie, s hogy ne legyen szakadás a csehek és a szlovákok között, Dubcek visszalép az elnökjelöltségből és a parlament elnökének fogják megválasztani. Václav Havel kedd esti prágai sajtóértekezletén azt mondta, nem engedi, hogy éket verjenek ő és Dubcek közé és azt hangoztatta, ezekben a napokban is szorosan együttműködnek. Havel ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen megállapodást kötöttek az elnökválasztás ügyében, s hogy Dubcek beleegyezett volna abba, hogy míg Havel az államfő, ő a parlament elnöke legyen. (folyt.)
1989. december 20., szerda 07:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|