Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Vallásügyi Tanács ülése (1. rész)
1989. december 15., péntek - Az állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba, kezelésbe és használatba adásáról, továbbá a sajtószabadságról szóló törvénytervezetről, illetve az egyházaknak juttatott költségvetési támogatásról tárgyalt pénteki ülésén az Országos Vallásügyi Tanács. Németh Miklós miniszterelnök, a Vallásügyi Tanács elnöke megnyitó beszédébenemlékeztetett az elmúlt ülésszak óta eltelt két hónap jelentős eseményeire. Mint mondta, gyorsabban, nagyobb léptekkel haladunk a magunk választotta úton: a jogállam kiépítése, a demokrácia útján. Ugyanakkor a kívánt változások gyorsuló sodrása sok hordalékot is felszínre hozott. Az eltérő vélemények és érdekek természetes és egyre inkább intézményesülő ütközése során szélsőséges indulatok is megjelennek, az egészséges becsvágy helyébe sokszor az öncélú nagyravágyás lép. Mindez sokakban kelt nyomasztó érzéseket, félelmet. A politikai veszélyeknél nem kisebbek az erkölcsi károsodás veszélyei sem. Kifejezte meggyőződését: a nép, a nemzet igazi érdekeit szolgáló politika csak szilárd erkölcsi alapokon nyugodhat. Látva a társadalmi változások felgyorsult tempóját - tette hozzá - ideje kifeszíteni az erkölcsi védőhálót is. A kormányfő hangoztatta: minden olyan társadalmi erő, amely segít erősíteni az emberek belső tartását, biztonságérzetét, felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a nemzetnek. Ilyen társadalmi tényezők a magyaroszági egyházak, felekezetek és vallási közösségek. Társadalmi megbecsülésüket növeli, hogy a felgyorsult időben is nyugodtan, magabiztosan munkálkodnak, végzik társadalmi szolgáltatásaikat híveik és az egész nemzet javára. Rámutatott arra is, hogy a külső változások éreztették hatásukat az egyházak belső életében. Sajnálatos, hogy megjelentek olyan politikai tényezők is, amelyek az egyházak társadalmi tekintélyét saját, napi politikai érdekeik érvényre juttatására akarják kihasználni. Kifejezte meggyőződését, hogy az egyházaknak megvan az erejük az efféle próbálkozások visszaszorítására. Németh Miklós végezetül röviden tájékoztatta a tanács tagjait londoni látogatásának tapasztalatairól. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter szólt az egyházi ingatlanok problémáiról, elismerve: a kormány szerint is indokolt, hogy az egyházak, illetve az újraszerveződő szerzetesrendek társadalmilag hasznos tevékenységük megvalósításához épületekhez juthassanak. (folyt.köv.) 1989. december 15., péntek 19:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Vallásügyi Tanács ülése (2. rész)
A kormány szerint azonban igényüket nem feltétlenül egykor államosított ingatlanaik visszaadásával kell rendezni, hanem új alapokon, a szükséges feltételek megteremtésével. Az igazságügyminiszter emlékeztetett: az állami tulajdonba vétel túlnyomó részben érvényes jogcím alapján történt, formailag tehát nem kérdőjelezhető meg. Most az a cél, hogy minden résztvevő felet kielégítő megoldást találjanak. Indítványozta: az egyházak január 5-éig nyújtsák be kérelmüket, megjelölve azon, milyen célra kívánják hasznosítani a kért ingatlanokat. A vitában felszólalók a határidőt túl rövidnek tartották, ezért olyan döntés született, hogy az egyházak január végéig jelezhetik szándékukat, illetve lehetőségük nyílik a március végi módosításra is. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a katolikus egyház problémáit részletezte, s emlékeztetett: a szerzetesrendek megszüntetésével annak idején 12 ezer személy volt kénytelen lakását elhagyni. Az államosításkor előfordultak hamisítások is. Tud például olyan esetről, hogy Esztergomban eltüntettek régi birtoklapokat, s az újra olyan a dátumot írtak, mintha az államosításkor vették volna tulajdonba az egyházi ingatlant. A bíboros szerint az ingatlanokat egyszerre visszaírni egyházi tulajdonba az egyház számára sem volna túlságosan kedvező, mert például a szerzetes intézmények közül felelősséggel egyik sem vállalkozhatna helyrehozatalukra. A megtörtént igazságtalanságot viszont jóvá kell tenni, s arra kell törekedni, hogy ne húzódjék el ez a procedúra. Tóth Károly református püspök arra figyelmeztetett, hogy határt kell húzni az úgynevezett törvényes államosítások, illetve a túlkapások, a helyi önkényeskedés között. Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke szerint a kormánynak kellő formát kellene találnia arra, hogy kifejezésre juttassa: elismeri az igazságtalanságot. Szorgalmazta a volt teológiai fakultások visszaállítását is. Glatz Ferenc művelődési miniszter az elhangzott észrevételekre reagálva úgy ítélte meg, hogy az egyházi ingatlanok ügyét politikai kérdésként kell kezelni. A kormánynak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy minden egyes esetben felülvizsgálja korábbi döntésének jogosságát. Szerinte az Országos Vallásügyi Tanácsnak kezdeményeznie kellene, hogy a volt munkásőrségi épületek, KISZ-iskolák némelyike az egyházi intézményekben tanuló hallgatók kollégiumaként szolgáljon. (folyt.köv.) 1989. december 15., péntek 19:57
Vissza »

	Az Országos Vallásügyi Tanács ülése (3. rész)
Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője tisztességes lépésnek nevezte, hogy a kormány sürgeti e feladatok megoldását, mert megtehette volna, hogy halogatja, a későbbi kormányra hagyja e kérdést. Kulcsár Kálmán válaszában utalt arra, hogy az esztergomi telekkönyv-hamisítás ügyében már megkezdődött a vizsgálat. Az állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba adásáról készült tervezetet - az elhangzott észrevételek alapján - átdolgozzák, s a következő ülésen már a jogszabály-tervezetet terjesztik elő. Németh Miklós hozzátette: a jogszabály preambulumában benne foglaltatik majd a kormány egyértelmű álláspontja: noha bizonyos területeken törvényszerűek voltak az államosítások, az igazságtalanságok, a jogi visszásságok elítélendők. A Vallásügyi Tanács tagjai ezután a sajtószabadságról szóló törvénytervezetet vitatták meg. Kulcsár Kálmán a megválaszolandó kérdések között említette, hogy a nemzeti médiákra, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó szabályozást esetleg külön törvény rendezze. A tanács tagjai szükségesnek tartották: a sajtószabadságról szóló törvénytervezet rendelkezzék egy etikai bizottság, fórum létrehozásáról, amely arra is hivatott, hogy elbírálja: milyen emberi értékek támadása, veszélyeztetése, lejáratása vonjon maga után szankciókat. Mások azt szorgalmazták, hogy a nemzeti médiák élére kinevezett felügyelő bizottságok egészüljenek ki egyházi közreműködéssel. E felvetéssel Kulcsár Kálmán egyetértett. A Tanács végezetül Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében az egyházaknak jutatott költségvetési támogatásról hallgatott meg beszámolót. Eszerint jövőre az eddiginél tisztább, áttekinthetőbb rendszerű, normatív finanszírozást vezetnek be. Marad a mintegy 205 milliós államsegély is, s jövőre a külföldről konvertibilis devizában érkező adományokat az egyházak devizaszámlára is elhelyezhetik. Közölte: amennyiben 1990-ben az Országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvényt, az egyházak gazdálkodásáról külön MT-rendelet készül. Ez kimondaná: az egyházi intézmények gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó jövedelem a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény szerint adózik. Az oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és műemlékvédelmi célokra fordított összeggel azonban az adóalap csökkenthető. (MTI) 1989. december 15., péntek 19:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »