|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Vallásügyi Tanács ülése (3. rész)
|
Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője tisztességes lépésnek nevezte, hogy a kormány sürgeti e feladatok megoldását, mert megtehette volna, hogy halogatja, a későbbi kormányra hagyja e kérdést. Kulcsár Kálmán válaszában utalt arra, hogy az esztergomi telekkönyv-hamisítás ügyében már megkezdődött a vizsgálat. Az állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba adásáról készült tervezetet - az elhangzott észrevételek alapján - átdolgozzák, s a következő ülésen már a jogszabály-tervezetet terjesztik elő. Németh Miklós hozzátette: a jogszabály preambulumában benne foglaltatik majd a kormány egyértelmű álláspontja: noha bizonyos területeken törvényszerűek voltak az államosítások, az igazságtalanságok, a jogi visszásságok elítélendők. A Vallásügyi Tanács tagjai ezután a sajtószabadságról szóló törvénytervezetet vitatták meg. Kulcsár Kálmán a megválaszolandó kérdések között említette, hogy a nemzeti médiákra, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó szabályozást esetleg külön törvény rendezze. A tanács tagjai szükségesnek tartották: a sajtószabadságról szóló törvénytervezet rendelkezzék egy etikai bizottság, fórum létrehozásáról, amely arra is hivatott, hogy elbírálja: milyen emberi értékek támadása, veszélyeztetése, lejáratása vonjon maga után szankciókat. Mások azt szorgalmazták, hogy a nemzeti médiák élére kinevezett felügyelő bizottságok egészüljenek ki egyházi közreműködéssel. E felvetéssel Kulcsár Kálmán egyetértett. A Tanács végezetül Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében az egyházaknak jutatott költségvetési támogatásról hallgatott meg beszámolót. Eszerint jövőre az eddiginél tisztább, áttekinthetőbb rendszerű, normatív finanszírozást vezetnek be. Marad a mintegy 205 milliós államsegély is, s jövőre a külföldről konvertibilis devizában érkező adományokat az egyházak devizaszámlára is elhelyezhetik. Közölte: amennyiben 1990-ben az Országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvényt, az egyházak gazdálkodásáról külön MT-rendelet készül. Ez kimondaná: az egyházi intézmények gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó jövedelem a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény szerint adózik. Az oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és műemlékvédelmi célokra fordított összeggel azonban az adóalap csökkenthető. (MTI)
1989. december 15., péntek 19:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|