|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ az Országgyűlés feloszlatásáról, a költségvetésről és az MSZP vagyonelszámolásáról (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - A Szabad Demokraták Szövetsége követeli, hogy az Országgyűlés oszlassa fel magát. Szükségesnek tartja azt is, hogy a jelenlegi Parlament a költségvetési törvényen kívül több törvényt már ne hozzon - hangsúlyozta Pető Iván szóvivő az SZDSZ pénteki sajtótájékoztatóján, a Kossuth Klubban.
A szabad demokraták szerint a nemzeti bankról, a jegybankról, a sajtóról, a vallásszabadságról, az önkormányzatról szóló törvények, amelyeknek meghozatala még szerepelne a mostani Országgyűlés munkatervében, olyan alapvetően érintik a magyar intézményrendszert, hogy a következő kormányokat kész helyzet elé állítanák. Az SZDSZ ezért elfogadhatatlannak minősíti, hogy az átmeneti időszakban a Parlament ilyen fontos ügyekben döntsön. Különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi kormány nem képes megfelelő módon bevonni az ellenzéki szervezeteket a törvényelőkészítő munkába. Az átmenet parlamentje egyetlen dologban tehetne kivételt, az állami vállalatok eladásával kapcsolatos aggodalmak eloszlatásában. Itt sem állami vagyonalapot, vagy valamilyen más új államigazgatási intézményt kellene létrehozni, hanem más technikákkal lenne szükséges megoldani, hogy ne álljon le a tulajdonképpen alig-alig megindult privatizálás. Ugyanilyen technikákat lehetne alkalmazni a föld esetében is. Található olyan intézményes megoldás, ami törvény nélkül is megakadályozza a föld eladását, illetőleg a téeszek vagyonának átmentését. Az állami költségvetés témájára áttérve Pető Iván emlékeztetett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége október végi közgyűlésén megfogalmazta, milyen módon tudja elfogadni a költségvetést, illetve vállal politikai önmegtartóztatást. Azt kívánta, hogy a kormány időben egyeztesse a költségvetés tervezetét, illetve válságkezelő koncepcióját az ellenzéki pártokkal. Ebből kiindulva az SZDSZ a múlt hétvégi ,,nemzeti csúcstalálkozót,, csupán konzultációként tudja elfogadni, hiszen a meghívott szervezetek csak részinformációkat kaptak a költségvetésről. Az SZDSZ ennek következtében nem azonosulhat a tervezettel, és hallgatólagos támogatása is csak nagyon-nagyon korlátozott lehet. A szabad demokraták azt elfogadják, hogy az országnak krízisköltségvetésre van szüksége és tudomásul veszik a tervezet végső mérlegét. Ám nem fogadják el a kormánynak azt az érvelését, hogy a költségvetési tervezet részkérdésein már nem lehet vitatkozni, s ha a Parlament nem fogadja el, a kormány lemond. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 15:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|