|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Helmut Kohl látogatása - szóvivői nyilatkozat (2. rész)
|
Az NSZK a magyarországi kommunistáknak sem felejtette el azt az érdemüket, hogy egyre nagyobb önállóságot biztosítottak a magyarországi német nemzeti kisebbségnek. A magyar sajtó bonni képviselőinek Hans Klein kiemelte a két ország szoros gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatainak fontosságát, azt a körülményt, hogy az NSZK továbbra is kész a közös vállalatok soranak bővítésére. A szóvivő bár érthetőnek, de egyben megalapozatlannak minősítette azt az aggodalmat, hogy az NSZK-nak a NDK stabilizálása közben esetleg már nem marad kellő ereje a Magyarországgal való további gazdasági együttműködésre. Kifejtette: az NSZK először is változatlanul jó kapcsolatokat kíván ápolni a többi fontos partnerországgal, még ha erősen összpontosítják is figyelmüket az NDK-ra. Másodsorban: a kancellárnak, a szövetségi kormánynak és általában véve minden NSZK-beli felelős politikai erőnek az a meggyőződése, hogy a magyarországi reformfolyamat sikere egészen meghatározó feltétele a máshol kibontakozott reformfolyamatok szintén sikeres továbbvitelének is. Tehát még figyelmünket az NDK-ra fordítva is érdekeltnek kell lennünk abban, hogy a magyarok sikert arassanak - jelentette ki. Klein meleg szavakkal ecsetelte a kancellárnak Magyarországhoz, a magyarsághoz fűződő kapcsolatat. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: az eredeti hivatására nézve történész bonni kormányfő egyike azoknak a sajnos nem nagy számú németeknek, akik nagyon behatóan foglalkoztak Közép-Európa és a monarchia, így az egykori magyar királyság történetével is, a fejlődési irányokkal, az az összefüggésekkel, az emberi vonatkozásokkal, népi értékekkel. - A Magyarországgal való személyes kapcsolatat nagy mértékben meghatározza a magyarok lovagias, nemes tartása iránti csodálata is. És nemcsak amiatt csodálja a magyarokat, amiért most segítettek nekünk, németeknek, hanem az európai történelem sok más pontján tanúsított magatartásukért is. Bizonyos vonzódással, előszeretettel viseltetik az egykori K.u.K. idők életstílusa iránt is, így például tudja értékelni a korabeli magyar irodalom magas színvonalát. (folyt.)
1989. december 15., péntek 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|