|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
Példaként említette: míg a lengyel megállapodásban csaknem 20 százalékos reálbér-csökkenést irányoztak elő, addig nálunk ez két százalék. Békesi László a valutaalap követelményei között sorolta fel, hogy ugrásszerű egyensúlyjavítási pozíció szükséges, a belső államháztartásban pedig nem hiánynak, hanem szerény mértékű szufficitnek kell kialakulnia. Ezt a követelményt viszont egy esztendő alatt lehetetlen megalapozni, mivel olyan óriási mértékű kiadáscsökkentést jelentene, amely valószínűleg jónéhány terület működésképtelenségét eredményezné jövőre. Így sikerült megegyezni a 10 milliárdon belüli hiányban, emellett viszont szufficitesnek kell lennie a társadalombiztosításnak, továbbá a tanácsi pénzalapok teljes körére fedezetet kell biztosítani. Az IMF 50 milliárdos támogatáscsökkentést ajánlott, de a valutaalap az eddigi tárgyalások eredményeként el tudja fogadni a 40,6 milliárdot is, ha az megvalósítható. A legkritikusabb pont a lakástámogatások csökkentése, amely a lakóház-fenntartás és a kedvezményes hitelkamatok dotációját érinti. Békesi László kitért arra is: mi történik, ha az Országgyűlés elveti a költségvetést. Rámutatott: olyan ex-lex állapot alakul ki, amelynek kezelésére kétféle megoldás lehetséges; ebben az érvényben lévő állami pénzügyekről szóló törvény széles körő szabadságot ad a Parlamentnek. Az egyik, hogy a gazdálkodás teljes körűen az idei költségvetés szabályai szerint folytatódik, a Parlament pedig ennek megfelelő döntéseket hoz a decemberi ülésszakon. Ez konkrétan azt jelenti: fel kell függeszteni a január elsejétől tervezett változások bevezetését, valamint a kormányt érintő végrehajtási intézkedések megvalósítását; hatályon kívül kell helyezni a novemberi parlamenti ülésszakon jóváhagyott adótörvényeket. Teljes körű ár- és bérstopot kell országosan elrendelni mindaddig, amíg az új kormány, illetve Parlament az új költségvetést meg nem alkotja. Végül a társadalombiztosítás körébe tartozó szolgáltatások - a nyugdíj, a családi pótlék, és így tovább - az idei szinten maradnak. A másik változat az lehet, hogy az 1990-re már jóváhagyott bevételekhez igazítják a költségvetés kiadásait. Ebben az esetben március 31-ig lehet a költségvetést finanszírozni, azt követően viszont összeomlik, illetve olyan drasztikus kiadáscsökkentést kellene végrehajtani, amelyre valójában már a működésképtelenség és az ezzel együtt járó teljes anarchia lenne a jellemző. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|