|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 14., csütörtök - Szó sincs arról, hogy a kormány vagy a Parlament a jövő évi költségvetés kérdésében szuverén módon dönthetne - mondotta a képviselők felvetéseire válaszolva Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár csütörtökön az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén.
Az államtitkár szerint a Nemzetközi Valutaalap által kilátásba helyezett megállapodás csak úgy jöhet létre, ha a magyar kormány és a Parlament olyan programot fogad el, amellyel az IMF is egyetért. A nemzetközi pénzügyi intézet képviselői így nemcsak azt határozzák meg, mekkora legyen a jövő évi költségvetés deficitje, hanem a költségvetés egyes keretszámaira is figyelnek. A válasz hatására sok képviselő úgy fogalmazott: a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetet el tudja fogadni, ám a kormány lakáskoncepciója minősíthetetlen. Többen szerződésszegéssel vádolták a kormányt a lakáskamatok tervezett megadóztatása miatt. Mint mondották, ehhez nem adhatja nevét a Parlament. Így a költségvetéssel kapcsolatos vitát nem is tudták mindaddig lezárni, amíg napirendre nem került a kormány jövőre tervezett lakáskoncepciója. Közben a képviselők döntöttek arról, hogy a bizottság elfogadja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, valamint a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatokat, és a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezuták Kollarik István, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő a kormány lakáskoncepcióját, azzal indokolva a javaslatot, hogy elkerülhetetlen a jelenlegi rendszer megváltoztatása. Ha tovább halogatnák az ügyet, a rendszer önmagát szüntetné meg, mivel a költségvetés által finanszírozhatatlanná válna. Egyébként a Nemzetközi Valutaalap képviselői nem szólnak bele a részletkérdésekbe, ám azt tudtára adták a kormánynak, hogy határozott intézkedések megtétele elkerülhetetlen. A képviselők többsége tanácstalannak bizonyult. A kormány javaslatait nem tudták elfogadni, de valamilyen megoldást mégis találni akartak. Végül is úgy döntöttek: tájékozódnak arról, hogy az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága milyen változatokat dolgoz ki e témában. Az Országos Tervhivatal jelenlévő szakértője elmondotta, hogy a bizottság a kormány által javasolt, 100 százalékosnál kisebb, 35 illetve 50 százalékos lakbéremelést tart elfogadhatónak. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
|
Azt javasolják, hogy a lakbéremelés differenciált legyen, a jobb minőségű lakások bére emelkedjék nagyobb mértékben. A lakáshitelekkel kapcsolatos javaslat szerint az öt évnél nem régebbi kölcsönök felvevőinek ne kelljen kamatadót fizetni, míg az 5-10 éves hiteleknél a kamatadó a jelenleg törlesztendő részlet 50 százaléka, a 10 évnél régebbieknél pedig 100 százaléka legyen. Egy másik változaton is dolgoznak a szakemberek. Ennek lényege, hogy kamatadó helyett a hiteltörlesztést gyorsítsák. Ez a jelenlegi törlesztési részletek duplájára emelését, illetve maximálisan havi ezer forinttal történő növelését jelentené. Így a 30-35 éves lejáratú hiteleket a lakástulajdonosok 15-20 esztendő alatt fizethetnék vissza. Mivel ez az első 2-3 esztendőben nem csökkentené jelentősen a költségvetés kiadásait, ezért a bizottság szerint a vállalatoknak is be kellene kapcsolódniuk a terhek vállalásába. Erre a célra a vállalatok béralapjának mintegy 5 százalékát kellene fordítani. Dolgoznak egy harmadik variáción is, amely lényegében a törlesztés gyorsításának és a kamatadó bevezetésének kombinációját jelentené. Ennek lényege, hogy a többlet-törlesztés feléből a következő két esztendő során gyorsítanák a hitellejáratot, a másik fele viszont adóként folyna be a költségvetésbe. A két év elmúltával a teljes összeggel a hitelvisszafizetést gyorsítanák. Az elhangzott javaslatokat Horváth Jenő (Budapest) saját elgondolásaival egészítette ki. Véleménye szerint a kormány lakáskoncepciójában megfogalmazott ,,A,, variáció - kamatadó bevezetése - jelentős módosításokkal elfogadhatóvá tehető. Végül is a bizottság úgy döntött, hogy a kormány által benyújtott változatok közül egyetlen eggyel sem ért egyet, de támogatja Horváth Jenő indítványát. A képviselő azt a minisztérium szakembereivel pontosítsa, s így kerüljön az Országgyűlés elé. Ezt követően a bizottság tagjai úgy határoztak, hogy a kormány jövő évi költségvetésével kapcsolatban mégsem foglalnak állást, mivel azt nem támogatják, ám nem is vetik el. Ugyancsak Kunos Péter terjesztette be a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről szóló törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy a javaslatban a jelenlegi alacsonyabb szintű jogszabályt dolgozták át törvénnyé. A kormány szerint azonban nem szükséges, hogy a jogszabályban az adók és a támogatások pontos mértékét is rögzítsék. A képviselők többsége ezzel az állásponttal nem értett egyet. Úgy érveltek, hogy nem szabad ilyen fontos kérdésben ekkora döntési szabadságot hagyni a kormánynak. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (3. rész)
|
Végül abban állapodtak meg, hogy ha pontos mértékeket nem is, de az adó és az árkiegészítés alsó és felső határát termékenként meg kell határozni a törvényben. Ezután a vezető állami tisztségviselők, valamint az országgyűlési képviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a bizottság tagjai. Az ülésen részt vevő Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője arra hívta fel a pénzügyi kormányzat figyelmét, hogy a költségvetésben jövő évre előirányzott 450 millió forint csak a képviselők közvetlen tiszteletdíjára elegendő, ám költségtérítésre, egyéb költségeik fedezésére több pénzre van szükség. Kunos Péter az igénnyel kapcsolatban megértőnek mutatkozott. Azt mondta, hogy amennyiben a Parlament másként dönt, a kormány - mivel ez a kötelessége - végrehajtja a döntést. Egyébként is ez nem akkora tétel a költségvetésben, hogy ne lehetne megoldást találni. Végül a bizottság azzal foglalkozott, meddig szóljon az Országgyűlés megbizatása, és milyen törvények megalkotását tűzzék még napirendre a jövő évi választásokig. E kérdésben azonban döntést nem hoztak, mert a bizottság határozatképtelenné vált. A képviselők többsége egyébként úgy vélte, hogy a hátralevő időszakban alapvető koncepcionális kérdésekkel a Parlament ne foglalkozzon, csupán a választások előkészítésére összpontosítsanak. (MTI) feladatauknak. (MTI)
1989. december 14., csütörtök 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|