|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 14., csütörtök - Szó sincs arról, hogy a kormány vagy a Parlament a jövő évi költségvetés kérdésében szuverén módon dönthetne - mondotta a képviselők felvetéseire válaszolva Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár csütörtökön az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén.
Az államtitkár szerint a Nemzetközi Valutaalap által kilátásba helyezett megállapodás csak úgy jöhet létre, ha a magyar kormány és a Parlament olyan programot fogad el, amellyel az IMF is egyetért. A nemzetközi pénzügyi intézet képviselői így nemcsak azt határozzák meg, mekkora legyen a jövő évi költségvetés deficitje, hanem a költségvetés egyes keretszámaira is figyelnek. A válasz hatására sok képviselő úgy fogalmazott: a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetet el tudja fogadni, ám a kormány lakáskoncepciója minősíthetetlen. Többen szerződésszegéssel vádolták a kormányt a lakáskamatok tervezett megadóztatása miatt. Mint mondották, ehhez nem adhatja nevét a Parlament. Így a költségvetéssel kapcsolatos vitát nem is tudták mindaddig lezárni, amíg napirendre nem került a kormány jövőre tervezett lakáskoncepciója. Közben a képviselők döntöttek arról, hogy a bizottság elfogadja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, valamint a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatokat, és a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezuták Kollarik István, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő a kormány lakáskoncepcióját, azzal indokolva a javaslatot, hogy elkerülhetetlen a jelenlegi rendszer megváltoztatása. Ha tovább halogatnák az ügyet, a rendszer önmagát szüntetné meg, mivel a költségvetés által finanszírozhatatlanná válna. Egyébként a Nemzetközi Valutaalap képviselői nem szólnak bele a részletkérdésekbe, ám azt tudtára adták a kormánynak, hogy határozott intézkedések megtétele elkerülhetetlen. A képviselők többsége tanácstalannak bizonyult. A kormány javaslatait nem tudták elfogadni, de valamilyen megoldást mégis találni akartak. Végül is úgy döntöttek: tájékozódnak arról, hogy az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága milyen változatokat dolgoz ki e témában. Az Országos Tervhivatal jelenlévő szakértője elmondotta, hogy a bizottság a kormány által javasolt, 100 százalékosnál kisebb, 35 illetve 50 százalékos lakbéremelést tart elfogadhatónak. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|