|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Thatcher az EK és a kelet-európai országok ,,társulásáról,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 12. kedd (MTI-tud.) - Margaret Thatcher közölte, hogy kormánya az Európai Közösségek brüsszeli bizottsága elé terjesztette különböző társulási formákra vonatkozó elgondolásait az EK és egyes kelet-európai országok kapcsolatainak szorosabbra fűzésére. A Financial Times keddi számában ismertetett nyilatkozatában a brit kormányfő azt mondta, hogy az EK eddig csak Törökországgal kötött olyan társulási egyezményt, amely a későbbi teljes jogú tagsága célját is előirányozza.
Megemlítette, hogy Magyarország és Lengyelország már kereskedelmi megállapodást kötött az EK-val, majd ebben az összefüggésben utalt arra, hogy a brit kormány írásos előterjesztésében különböző típusú társulási egyezmények megfontolását javasolta az Európai Közösségek Bizottságának. Közölte: a brüsszeli bizottság első reagálása az volt, hogy a közösségeknek túlságosan korai volna még érdemi véleményt nyilvánítani a brit előterjesztésről. Margaret Thatcher - közvetve - elutasítóan válaszolt arra a kérdésre, vajon elképzelhetőnek tartja-e, hogy Kelet-Németország akár saját jogán, akár ,,az NSZK részévé válva,, csatlakozzék az Európai Közösségekhez. Azt fejtegette, hogy az NDK esetében is ,,szélesebb európai keretben,, kell megfontolni a különböző társulási lehetőségeket. Nyilatkozatában a brit kormányfő nem részletezte az EK és egyes kelet-európai országok jövőbeli kapcsolataira vonatkozó elgondolásait, de a múlt hónapban egy alsóházi interpellációra válaszolva példaként Magyarországot említette, amellyel megfontolhatónak vélte egy ,,török-mintájú,, EK-társulási egyezmény megkötését. A brit üzleti körök lapja legfontosabbként azt emelte ki a nyilatkozatból, hogy Thatcher asszony ,,nyitottnak,, mondotta magát az Európai Valutaárfolyam Mechanizmushoz való csatlakozás megfontolására, esetleg még az 1992-ben esedékes brit általános választások előtt. A Financial Times ,,Esze Európában - szíve az Egyesült Államokban,, címmel közölte Margaret Thatcher nyilatkozatát, azzal a megjegyzéssel: ,,Úgy tűnik, hogy a miniszterelnököt az esze vezérli az Európai Közösségek kereskedelmi jelentőségének elismerése felé, ámde szíve az Egyesült Államok politikai-társadalmi arculata felé hajlik...,,
1989. december 12., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|