|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (1. rész)
|
1989. december 11., hétfő - Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, egykori honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága hétfői, második ülésén.
Mint ismeretes, az Országgyűlés október 18-i tanácskozásán - Márton János felszólalását követően - a miniszterelnök parlamenti bizottság kiküldését kérte, hogy az vizsgálja meg dr. Bokor Imre nyugállományú mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című könyvében leírtakat. Ezt követően dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel, illetve a szerző nyugállományba helyezésével kapcsolatban. A vizsgálóbizottság - dr. Raffay Ernő vezetésével - több mint két és fél órán keresztül tett fel kérdéseket Czinege Lajosnak pályafutásával, szakmai képzettségével, magánéletével, s a könyv őt érintő megállapításaival kapcsolatban. Czinege Lajos elmondta: megrázta őt a könyv, elsősorban azért, mert abban nem esik szó arról, hogy a hadseregben több évtizeden keresztül kemény munka folyt. Erkölcsi, politikai és becsületbeli kérdésnek tartotta, hogy lemondjon katonai rendfokozatáról, ha ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a hadseregben megnyugodjanak a kedélyek. A képviselőket élénken foglalkoztatta Kaszópuszta ügye. Ennek kapcsán az egykori miniszter kifejtette: több olyan szigorúan titkos katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kellett rejteni a külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékenységét ,,felnagyították,,, hogy ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az ,,érdeklődők,, figyelmét. Említett egy esetet, amikor egy fontos objektumról suttogni kezdtek a környező településen, milyen üzem lehet az, ahova reggel nem megy be senki és este nem jönnek ki onnan. Ekkor néhány katonát olajos, festékes munkaruhába öltöztettek, s ők minden reggel bementek a létesítménybe, majd többnyire kártyázással ütötték el a ,,munkaidőt ,, . A Szovjetunióban létrehozott ,,meseliget,, kapcsán elmondta: úgy érezte, valamivel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a szovjet hadseregtől kaptak. Így egy hektáron fákat telepítettek olyan területre, ahol korábban csak pusztaság volt. Itt egyébként magyar katonák is gyakorlatoztak. Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyharmadát saját maga építette, családi segítséggel. (folyt.)
1989. december 11., hétfő 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|