|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz-nagygyűlés a Bem rakparton
|
1989. december 1., péntek - A népszavazás mérföldkő volt Magyarország életében, átrajzolta az ország politikai térképét, és esetleg hatással lesz a szabad parlamenti választásokra - jelentette ki Fodor Gábor az I. kerületi Művelődési Házban tartott pénteki Fidesz-nagygyűlésen.
A referendum bizonyította, hogy a lakosság képes részt venni a politikában, s erre igénye is van - mondta a Fidesz választmányának tagjaa. Értékelése szerint a népszavazáson az igen-párti négyes győzelmével erősítette pozícióit. Vesztesnek tekinthető viszont az MSZMP, amelynek négy nemre való felszólítása minimális támogatást kapott, az MSZP, amelyet érzékenyen érint, hogy az államfő-választásra csak a szabad parlamenti választások után kerül sor, továbbá az MDF, amely sikertelen bojkottfelhívásával jelentősen rontotta népszerűségét. Ugyanakkor kifejtette: a Fideszt, a Kisgazdapártot, az SZDP-t és az SZDSZ-t a népszavazás eredménye nem teheti elbizakodottá, és szükségük van a referendumot követően kialakult helyzet alapos elemzésére. Hangsúlyozta: a négy párt között most egy konkrét feladat kapcsán jött létre szövetség, s ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Jelenleg ugyanis nem tisztázott kellőképpen, hogy az említett pártok irányvonalát mennyire lehet a jövőben összehangolni. Fodor Gábor az ország stabilizálása szempontjából a legfontosabbnak a szabad parlamenti választások kiírását tartotta. Az átmeneti időszakban pedig nagyon lényegesnek ítélte meg a kormány és a különböző pártok közötti viszony alakulását. Kifejtette: a kormánynak egyértelműen deklarálnia kell, hogy az átmenet kormánya, és a gazdasági összeomlás elkerülésére alapvető intézkedéseket kell hoznia. Úgy vélte: a békés átmenetet veszélyeztetné, ha már most megindulna a pártok közötti osztozkodás a minisztériumokban, szakigazgatási szerveknél és a fontosabb tömegtájékoztatási eszközöknél lévő fontosabb posztok betöltését illetően. E posztok paritásos alapon történő elosztása az 1945 utáni koalíciós időket reprodukálná, s olyan patthelyzetet idézne elő, ami a demokrácia fejlődése érdekében elkerülendő. Ebből kiindulva bírálta a Rádió és a Televízió felügyeletére kijelölt bizottság felállítását. (MTI)
1989. december 1., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|