|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország 10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson. A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással 43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót utasítottak vissza. Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és eredményes volt - állapítják meg a jelentések. Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen. Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és 2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101 szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest nem változott. Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15 százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13 százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396 választópolgár 43,43 százaléka. A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (2. rész)
|
Cáfolta azt a hírt, hogy néhány jegyzőkönyv eltűnt volna: a 11.007 szavazókör valamennyi jegyzőkönyvét feldolgozták. Mint elmondta: 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben előírt igazolás nélkül voksolt állandó lakóhelyén kívül; öt esetben a szavazatszámláló bizottság jogellenesen járt el, amikor az állampolgár kérésére - mivel elrontott szavazólapot dobott az urnába - újabb szavazólapokat adott át; egy szavazókörben pedig akadt olyan állampolgár, aki jogosultság nélkül szavazott. Kitért arra is, hogy a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság megsemmisítette a szavazás eredményét, jogsértés miatt. Hangsúlyozta, hogy a bizottság jogszerűen döntött, így ezeket a szavazatokat levonták a végeredmény összesítésekor. Az ügy azonban másodfokon a megyei bíróságra tartozik. Rámutatott: az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben megállapította a törvénysértés tényét és a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem befolyásolta a szavazás eredményét. A jogi esetek felsorolásának végén Kara Pál váratlanul bejelentette: a Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság hivatalosan közölte, hogy érvénytelenítette a debreceni 95-ös szavazókör teljes eredményét, és megtette a feljelentést a megyei főügyészségen. A hivatalos közléshez a területi bizottság mindössze annyi kommentárt fűzött: a választási bizottság egy tagjának feltűnt, hogy sok az olyan érvénytelen szavazatok aránya, amelyeken az igen-eket nem-re javítgatták, vagy fordítva. Kara Pál szerint a konzekvenciát csak a későbbiekben lehet levonni, ez azonban olyan tényező, amely a népszavazás jelenlegi végeredményét számszerűen módosíthatja. Az Országos Választási Bizottság titkára végezetül a bizottság egységes álláspontját ismertette, amikor kijelentette: a jelenlegi választójogi törvény alapján nem szabad belevágni még egy népszavazásba, és különösképpen megfontolandó az országgyűlési képviselők választásának a választójogi törvény alapján való megrendezése is. (Ismeretes, hogy a Parlament érvényben lévő döntése szerint január 7-én népszavazásnak kellene lennie a címerről.) Nem taglalta részletesen azokat a joghézagokat, amelyekre a népszavazás fényt derített - hiszen négy napon át, a folyamatos tájékoztatás során ezek konkrétan szóba kerültek -, viszont megjegyezte: az Országos Választási Bizottságnak, mint közjogi testületnek nem feladata a jogértelmezés, még kevésbé a jogalkotás. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (3. rész)
|
E megállapításával utalt arra az Országos Választási Bizottság, a BM Választási Irodája és nem kis mértékben a sajtó között, a nyilvánosság előtt is zajló éles vitára, amely lényegében a szerdai tájékoztatón azért zárult le, mert az Országos Választási Bizottság munkája befejeződött, s a népszavazás lezárult. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár ugyanis - a tájékoztató elején másodikként szót kapva - azzal kezdte mondandóját: saját szerepét kívánja tisztázni, hiszen sanda gyanusítgatások érték személy szerint őt és a BM munkacsoportját is. A választójogi törvény vonatkozó paragrafusára hivatkozva kijelentette: a választási iroda a Belügyminisztérium egyik főosztályaként működik és apparátusa a törvény szabályai szerint nem alárendeltje a választási szerveknek, így az Országos Választási Bizottságnak sem. Visszatért arra az általa jóváhagyott hétfői döntésre, hogy a 91,3 százalékos összesítést követően nem kívántak további részeredményeket nyilvánosságra hozni, csupán a végleges hivatalos eredményt. Ismét a szoros eredményekre hivatkozott, mondván: aggódtak, hogy ha netalán további részeredményeket közölnek előzetes eredményként és azokhoz képest ellenkező értelmű végeredmény születik, az az általános bizalomvesztés közepette az ország nemzetközi megítélésére rendkívül hátrányos lenne. A további okok között említette, hogy három feldolgozásra alkalmatlan, számtani hibákat tartalmazó jegyzőkönyv adatai kerültek a számítógépbe, mintegy 100 szavazókör jegyzőkönyvét kellett jogilag felülvizsgálni, s az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ezek befolyásolják-e a végeredményt. Ezért az akkkori döntést változatlanul helyesnek tartja. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (4. rész)
|
Több újságíró kérdésére, hogy törvénysértő volt-e az előbbiekben említett döntése - hiszen a szavazással kapcsolatos adatok, tények a választójogi törvény szerint nyilvánosak, pontosabban nem titkosíthatók, s az előzetes, valamint a hivatalos végeredményt az Országos Választási Bizottság teszi közzé, kifejtette: Szerinte nem történt törvénysértés, mert a választójogi törvényben nincs olyan kitétel, hogy a választási bizottság utasíthatja a választási irodát, s olyan sem szerepel benne, hogy e választási munkacsoport köteles lenne minden részinformációt a választási bizottság tudomására hozni. A népszavazás előzetes eredményének kiszivárogtatásáról annyit jegyzett meg, hogy erről azokat kellene megkérdezni, akik előbb értesültek róla, mint a választási bizottság. A későbbiekben hozzátette: a választási bizottság egyes tagjai azon igyekeztek, hogy minél előbb megtudják a részeredményeket és azokat közölték is pártjaikkal. Ezt az állítást a Független Kisgazdapárt képviselője, a választási bizottság tagja a maga részéről cáfolta. A bizottság egy másik tagja, Eörsi Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot: a tájékoztatási anomáliák a régi reflexek működésének köszönhetőek, a fontos döntések még mindig az államigazgatási hierarchiában születnek és nem a testületekben. Véleménye szerint még mindig jobb egy látszólagos ellentmondást magyarázattal feloldani, mint az információ visszatartásával teret adni a gyanakvásnak. (MTI)
1989. november 29., szerda 22:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|