|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (3. rész)
|
E megállapításával utalt arra az Országos Választási Bizottság, a BM Választási Irodája és nem kis mértékben a sajtó között, a nyilvánosság előtt is zajló éles vitára, amely lényegében a szerdai tájékoztatón azért zárult le, mert az Országos Választási Bizottság munkája befejeződött, s a népszavazás lezárult. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár ugyanis - a tájékoztató elején másodikként szót kapva - azzal kezdte mondandóját: saját szerepét kívánja tisztázni, hiszen sanda gyanusítgatások érték személy szerint őt és a BM munkacsoportját is. A választójogi törvény vonatkozó paragrafusára hivatkozva kijelentette: a választási iroda a Belügyminisztérium egyik főosztályaként működik és apparátusa a törvény szabályai szerint nem alárendeltje a választási szerveknek, így az Országos Választási Bizottságnak sem. Visszatért arra az általa jóváhagyott hétfői döntésre, hogy a 91,3 százalékos összesítést követően nem kívántak további részeredményeket nyilvánosságra hozni, csupán a végleges hivatalos eredményt. Ismét a szoros eredményekre hivatkozott, mondván: aggódtak, hogy ha netalán további részeredményeket közölnek előzetes eredményként és azokhoz képest ellenkező értelmű végeredmény születik, az az általános bizalomvesztés közepette az ország nemzetközi megítélésére rendkívül hátrányos lenne. A további okok között említette, hogy három feldolgozásra alkalmatlan, számtani hibákat tartalmazó jegyzőkönyv adatai kerültek a számítógépbe, mintegy 100 szavazókör jegyzőkönyvét kellett jogilag felülvizsgálni, s az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ezek befolyásolják-e a végeredményt. Ezért az akkkori döntést változatlanul helyesnek tartja. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 22:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|