|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Velencei-tó rendezési terve
|
1989. november 29., szerda - Vita után elvi egyetértés született a Velencei-tó környékének rendezési elképzeléseiről a kormányszintű tárcaközi egyeztető bizottsági ülésen, melyet Lackó László belügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán rendeztek a BM Terület- és Településfejlesztési Főcsoportfőnökségén.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az 1969-ben jóváhagyott üdülőfejlesztési regionális rendezési terv és az 1971-ben elfogadott 20 évre szóló fejlesztési program végrehajtása jelentős eredményekhez vezetett. A szennyező források mérséklésével, a tervszerű védekezéssel megindult az elmocsarasodott tó rekreációja, javítva ezzel az idegenforgalom körülményeit. Befejeződött a térség vízrendezése és megvalósult a meliorációs program. Számottevően csökkent a mezőgazdasági eredetű szennyeződés. A fejlesztések eredményeként a tóparti és háttér-települések egyidejű lakó-, üdülő- és kiránduló népessége főidényben az 1970. évi 55 ezerről, napjainkra 110 ezerre emelkedett, s 2000-ig várhatóan mintegy 170 ezerre növekszik. Az üdülőkörzet legújabb rendezési terve és hosszú távú fejlesztési programja 1985-ben készült el; a népgazdaság jelenlegi helyzetében azonban az ebben foglalt elképzelések megvalósításának jórésze egyelőre időszerűtlen. Így szükségessé vált egy, a mai társadalmi-gazdasági adottságainknak jobban megfelelő rendezési terv kidolgozása. Mint Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára a tanácskozáson hangsúlyozta; a legjobb megoldás az lenne, ha a jövőben önkormányzati üggyé válnának az építési tilalommal összefüggő kérdések. Okulva a balatoni építési tilalom eredménytelenségéből, nem szabadna központilag építési korlátozásokat elrendelni. Lackó László szükségesnek tartotta az érdekelt minisztériumok, továbbá a Fejér megyei tanácsok közötti mielőbbi konzultációt arról, hogy a helyi önkormányzat a jövőben miképpen kaphatna nagyobb hatáskört, jogkört a Velence-tavi rendezési tervek megvalósításában. A vitában többen utaltak arra: minden érintett szervnek a közös érdekek megkeresésére kell törekednie. Szorgalmazták, hogy az önkormányzatnak is közvetlen haszna származzék az idegenforgalmi bevételekből. Szóltak arról is, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításához háttérként szolgálhat a Velence-tavi Fejlesztési Alap további fönntartása. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|