|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Népszavazás - DLF - 1. folyt.
|
Az az érv azonban, hogy az államfő nem fog sok vizet zavarni, nem felelt meg a valóságnak. A jövőbeni államfő jogköre ugyanis rendkívül széleskörű. Nemcsak a hadsereg főparancsnoka lesz, hanem a parlamentet is feloszlathatja, sőt a rendkívüli állapotot is kihirdetheti. Ha figyelembe vesszük, hogy a volt kommunista, ma Szocialista Párt képviselői egy esetleges új kormányban minden bizonnyal megtarthatják a belügyi és a honvédelmi tárcát, akkor Pozsgay államfővé választása esetén akkor is maradt volna a régi hatalmi struktúra túlsúlya, ha a szabad választáson az ellenzéki pártok győznének. A kommunisták hatalmának ilyen konzerválásába az új, demokratikus ellenzék nem egyezhetett bele, és a magyar lakosság demokrácia iránti érzékére vall, hogy felismerte a népszavazás jelentőségét, és a jövőben megválasztandó parlamentre bízta az új államfő megválasztását. Egy másik okból is tévesen döntött a Demokrata Fórum, amikor a népszavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Kádár éppen azzal konszolidálta hatalmát, hogy az embereket távol tartotta a politikától. Elriasztotta őket a politizálástól részben megfélelmlítéssel, részben azzal az ígérettel, hogy a párt mindig tudja, mi a becsületes magyar dolgozók érdeke. Végzetes következményekkel járhatott volna, ha az emberek ismét azokra hallgattak volna, akik azt mondták nekik, hogy maradjanak otthon, hiszen a népszavazáson nincs miről dönteni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|