|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A népszavazás - az NSZK-ból nézve
|
--------------------------------- Köln, 1989. november 28. (DLF) - Öt héttel ezelőtt alapított Magyar Köztársaság államfőjét az Országgyűlés fogja megválasztani, természetesen az első szabad parlamenti választások után. Így döntöttek a magyarok a vasárnap megtartott népszavazáson. A népszavazás hátterét és jelentőségét Kurt Kwazni világítja meg: - Jóllehet a szavazócédulán négy kérdésre kellett válaszolni, az érdeklődés az első kérdésre összpontosult, hogy mikor válasszák meg az új államfőt: az első szabad parlamenti választások előtt, vagy után? Ennek a kérdésnek az eldöntésére szólították fel az elmúlt hetekben a csaknem nyolcmillió választásra jogosult magyart. Ha a többség nemmel szavazott volna, vagy a választásra jogosultak több mint fele nem ment volna szavazni, akkor januárban rendezték volna az elnökválasztásokat. Miért volt fontos e kérdés eldöntése? Négy ellenzéki csoport - a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt - úgy vélte, hogy az előre megválasztott államfő egyedül a jelenlétével méltánytalanul befolyásolhatná a parlamenti választásokat. Ezért figyelmeztette a négy csoport közös plakátja a választókat arra, hogy aki otthon marad, a múltra szavaz. A másik nagy ellenzéki csoport, a Demokrata Fórum hibát követett el, amikor a népszavazás bojkottálására szólította fel a választákat azzal az indokkal, hogy nincs miről dönteni. Igaz, a szavazólapon megválaszolandó másik három kérdésre a parlament döntései kielégítő választ adtak, így azokat legfeljebb utólag lehetett helyeselni, vagy elvetni. A munkásőrséget feloszlatták, megszüntették az üzemi pártszervezeteket, és a volt kommunista pártnak el kell számolnia vagyonáról. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - DLF - 1. folyt.
|
Az az érv azonban, hogy az államfő nem fog sok vizet zavarni, nem felelt meg a valóságnak. A jövőbeni államfő jogköre ugyanis rendkívül széleskörű. Nemcsak a hadsereg főparancsnoka lesz, hanem a parlamentet is feloszlathatja, sőt a rendkívüli állapotot is kihirdetheti. Ha figyelembe vesszük, hogy a volt kommunista, ma Szocialista Párt képviselői egy esetleges új kormányban minden bizonnyal megtarthatják a belügyi és a honvédelmi tárcát, akkor Pozsgay államfővé választása esetén akkor is maradt volna a régi hatalmi struktúra túlsúlya, ha a szabad választáson az ellenzéki pártok győznének. A kommunisták hatalmának ilyen konzerválásába az új, demokratikus ellenzék nem egyezhetett bele, és a magyar lakosság demokrácia iránti érzékére vall, hogy felismerte a népszavazás jelentőségét, és a jövőben megválasztandó parlamentre bízta az új államfő megválasztását. Egy másik okból is tévesen döntött a Demokrata Fórum, amikor a népszavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Kádár éppen azzal konszolidálta hatalmát, hogy az embereket távol tartotta a politikától. Elriasztotta őket a politizálástól részben megfélelmlítéssel, részben azzal az ígérettel, hogy a párt mindig tudja, mi a becsületes magyar dolgozók érdeke. Végzetes következményekkel járhatott volna, ha az emberek ismét azokra hallgattak volna, akik azt mondták nekik, hogy maradjanak otthon, hiszen a népszavazáson nincs miről dönteni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|