|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Pártos a népszavazásról - 1. folyt.
|
Az erről lefolyt népszavazás végső kimenetele az, hogy 0,2 százalékos többséggel a januári közvetlen elnökválasztás ellen szavazott a lakosság. De még ez a minimális többség is meglepő. A magyar szavazók - ha tényleg szabad kezet kapnának - bizonyára nem akarnák magukat megfosztani a lehetőségtől, hogy közvetlenül válasszák meg a köztársaság elnökét. Sok választó valószínűleg azért szavazott a szabaddemokraták mellett, hogy megbüntesse az MSZP-t, amelyet még mindig a kommunista elnyomás négy évtizedével azonosítanak. A szabaddemokraták győzelmének a legdöntőbb oka azonban egy másik, és sokkal nagyobb ellenzéki csoportnak, a Demokrata Fórumnak az a döntése volt, hogy bojkottálják a népszavazást. Bár a Fórumnak van saját elnökjelöltje, tagságának egy jó része támogatja Pozsgayt, aki védte őket a múltban a keményvonalas kommunistákkal szemben. A Demokrata Fórum azért bojkottálta a népszavazást, hogy ne legyen meg az érvényes eredményhez szükséges 50 százalékos részvételi arány. De, hogy érezzék a szabad választás jó ízét 40 éves komédia után, az emberek nagy számban igenis mentek szavazni: az arra jogosultak 58 százaléka adta le a voksát. Így tehát a Demokrata Fórum, melynek hívei biztosítani tudták volna a szavazatoknak talán további 20 százalékát is a januári elnökválasztás mellett, elvesztette a népszavazást ezzel a taktikai lépéssel mind önmaga, mind a szocialista párt számára. A népszavazás bojkottjával tehát nagyon elszámította magát a Demokrata Fórum. Amennyiben az új parlament képviselői fogják választani az elnököt, ez nagyon megnehezíti Pozsgay helyzetét, mert valószínűleg inkább egy ellenzéki jelöltet szeretnének. De van egy reménysugár Pozsgay Imre számára: a szabaddemokraták jelezték, hogy esetleg hajlandók elfogadni az alkotmány egy további módosítását, megadva a lakosságnak a jogot, hogy közvetlenül választhassa az elnököt. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|