|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - A népszavazás előzetes eredményének ismeretében az MTI munkatársa megkérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét: hogyan befolyásolja-befolyásolhatja az a Parlament további munkáját?
- Az Országgyűlés feloszlatásának ügyében a döntésnek a december 18-án kezdődő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján önálló indítványt terjesztett a plénum elé, s ennek lényege az volt, hogy a Parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. Formai okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani ezt az indítványt azzal, hogy a Parlament a következő ülésszakon tárgyaljon róla. Mivel azonban politikai kérdésről van szó, a javaslatot kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá a politikai csoportok képviselőit is arra kértem: foglaljanak állást erről. Előzetesen az az vélemény alakult ki, hogy a népszavazás után térnek erre vissza. Az eredmény ismeretében immáron szükséges, hogy a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben a kérdésben. Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vagyok: ha csak a politikai szempontokat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne, hogy az Országgyűlés a decemberi ülésszakon feloszlassa önmagát. De a döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak, a kormánynak és a Parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó előkészítés alatt áll. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az Országgyűlésben. Éppen ezért - ahogyan ezt korábban is tettem - ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak: plurálisan működő parlamentként viselkedve álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően szavazzon a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a Parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és elvégezhetetlenül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a Minisztertanáccsal, hogy mely törvényjavaslatok tárgyalása halasztható januárra. Az Alkotmány szerint ugyanis a feloszlatott Országgyűlés az új parlament alakuló üléséig folytatja törvényhozói munkáját. (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 15:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|