|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
Haraszti Miklós a továbbiakban elmondta: beláthatatlan mennyiségű százalékveszteséget okozhatnak a választók megjelenését tekintve a pontatlan listák. Utalt arra, hogy nagy mennyiségű kopogtatócédulát küldtek ki elhunyt, illetve külföldre távozott személyeknek. A XI. kerületben például száz ilyen népszavazási értesítőt sikerült összegyűjteni, márpedig az országban több mint 10 ezer választókerület van - fűzte hozzá. A ,,holt lelkeknek,, kikézbesített cédulák növelik azt a szavazólétszámot, amihez képest a 100 százalékos részvételt megszabják. A szabálytalanságokra utalva a résztvevőktől megkérdezték: elképzelhető-e, hogy a négy párt jogorvoslásért fordul, és utólag kéri a népszavazás érvénytelenítését. Deutsch Tamás erre válaszolva kifejtette: a helyzet elég bonyolult, hiszen nem tudni, hol lehet eljárást indítani, mivel az Alkotmánybíróság csak 1990. január 1-jétől kezdi meg tevékenységét. Jogi lépéseken azonban mindenképpen gondolkoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy a referendum előkészítése során tapasztalt hiányosságok megmutatták: az új választási törvény egyes technikai és garanciális pontjai működésképtelenek. Ezért parlamenti képviselőik módosításokat kezdeményeznek a törvényben, hogy a szabad parlamenti választások idején hasonló előkészítési rendellenességek ne fordulhassanak elő. Vig Monika (Fidesz) a rádiót és a televíziót felügyelő bizottsággal kapcsolatos négypárti álláspontot ismertette. Elmondta, a Fidesz, az FKGP, az SZDP és az SZDSZ csatlakozik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub nyilatkozatához. Elítélik a pártok képviselőiből álló felügyelő bizottság létrehozását. Nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Vig Monika -, hogy ily módon szavatolható a sajtószabadság. Nem zárható ki, hogy a volt egypárti cenzúrát többpárti cenzúra váltja fel. Épp ezért a négy pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a tévét és a rádiót felügyelő bizottság pártoktól független, a szakmát képviselő, illetve köztiszteletben álló személyekből alakuljon. Elmondta továbbá: a fiatal demokraták, a szociáldemokraták és a szabad demokraták nem delegálnak tagot a bizottságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|