|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Reformszövetségének felhívása (1. rész) (OS)
|
1989. november 22., szerda - A magyar nép történelmi válaszút elé érkezett. Hamarosan szabad választásokon kell döntenie arról, hogy milyen jövőt akar, milyen társadalmi berendezkedést kíván kialakítani. Felelősséggel csak akkor dönthetünk,ha világosan látjuk, miféle utak és lehetőségek közül választhatunk. A polititkai elképzelések, programok és törekvések skálája az elmúlt hánapokban kiteljesedett: a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok között számos markáns irányzat található. A baloldali konzervatív erők az elmúlt negyven esztendő során kialakult sztálini típusú diktatórikus társadalmi berendezkedést szocializmusnak nevezik, és kisebb-nagyobb reformálással ugyan, de lényegében ragaszkodnak a folytatásához. A jobboldali szélsőségesek is azonosítják a sztálini típusú diktatúrát a szocializmussal és nyílt harcot hirdetnek ellene. Tagadják a néphatalom, az osztályok nélküli, kizsákmányolásmentes társadalom létjogosultságát és kizárólag a tőkés-polgári osztálytársadalom restaurációjától remélik az ország boldogulását. A Magyar Szocialista Párt mindkét szélsőségtől elhatárolja magát. Soraiban a néphatalom eszméje iránt elkötelezett progresszív baloldali erőket tömöríti. Szervezetileg a különböző politikai platformok szövetségére épül. E platformok közül az egyik a Reformszövetség, amelyhez a radikális megújulás hívei tartoznak; részben a hajdani reformkörök, részben az újonnan alakuló reformalapszervezetek tagjai és olyan ismert politikusszemélyiségek, mint Pozsgay Imre, Németh Miklós, Horn Gyula és még sokan mások. Mint ismeretes, a kongresszuson a Reformszövetség, mint a legnépesebb és legradikálisabb platform meghatározó szerepet töltött be az MSZMP sztálini típusú, centrális-bürokratikus struktúrájának békés úton történő lebontásában és egy új, európai típusú legitim és demokratikus baloldali párt - az MSZP - létrehozásában. A kongresszus után a Reformszövetséghez tartozó 514 küldött-társunk úgy határozott, hogy továbbra is élteti, és működteti a maga demokratikusan szervezett, országos kiterjedésű hálózatát, továbbra is összefogja és koordinálja a gyökeres megújulást akaró párttagok törekvéseit. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 20:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|