|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Jogi bizottság - első nap
|
1989. november 16., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakára készülve csütörtökön megkezdődött a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kétnaposra tervezett ülése, amelyen részt vett Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is. A képviselők elsőként arra tettek kísérletet, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az alkotmánybíróság tagjainak jelöléséről. Az alkotmánybíróságról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezésének értelmezéséhez Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő adott szakvéleményt. Az igazságügyminiszter szerint a törvény 5. paragrafusa (2) bekezdése értelmében államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy vélte, hogy - a bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú. A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felmerült - , s visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. A jogi bizottság ezt követően számos törvénymódosítási javaslatot tárgyal meg és kialakítja véleményét több képviselői önálló indítvánnyal kapcsolatban. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 11:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|