|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 10. folyt.
|
- Népszavazás november 26-ikán. Tehát a magyar társadalom politikai szűz területre lép, népszavazás lesz. Hogy bonyolódik le ez gyakorlatilag, talán érdemes lenne néhány szót szólni arról, hogy miben, milyen kérdésekben, hogyan kell, milyen forma szerint kell teljesen gyakorlatilag most dönteni majd a választóknak. - Maga a népszavazás nagyon egyszerű, a választópolgár kap egy értesítést, amelyben közlik vele, hogy hova kell elmennie, hol lesz a szavazóhelység, a szavazás napján reggel 6-tól este 6-ig elmehet. A szavazatszedő bizottságnak módja van arra, hogy adott esetben este 8-ig meghosszabbítsa a szavazás idejét, a választópolgár elballag, igazolja a személyazonosságát, és utána megkapja a szavazócédulát, amelyet zárt fülkében egy kereszt behúzásával igennél vagy a nemnél megjelöl. Tulajdonképpen ennyi a népszavazás technikája, utána a pártok delegátusának a jelenlétében megszámolják ezeket, és ha minden igaz, számítógéppel összesítik a végeredményt. - Mi van ezen a cédulán, szavazó cédulán? - A cédulán a kérdések vannak, sajnos nem pontosan a mi kérdéseink. Először is nem abban a sorrendben, ahogy feltettük, dehát ez volna a legkisebb baj. De apró változtatások is estek rajta, a cédulákon az szerepelt, hogy az elnökválasztás az a szabad választások után legyen. A parlament úgy döntött, hogy a szabad szó az jogilag nem értelmezhető, és ezért elhagyta ezt a kifejezést. De még ez sem volna túl nagy baj. Ami óriási gondot okoz, hogy magyarázatokat fűzött a kérdésekhez. Erre megítélésem szerint a törvény nem ad módot. A törvény taxatíve felsorolja, hogy az Országgyűlésnek határoznia kell a kérdésekről és a népszavazás időpontjáról. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|