Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)

1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon.

Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul
demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más
nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk
összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács,
amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 -
csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb
értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista
demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység
munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel
felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat
elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették.
Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének
elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint
járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az
időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az
egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek.

    A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros
évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a
különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti.
Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott
létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a
szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás,
a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a
helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a
kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon
túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás
elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra
vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása
előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális
egyezménybe. (folyt.)


1989. november 12., vasárnap 11:36


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD